Oldal 38 [38]
OCR
36 A társadalmat megbatározó tényezők Mindezekért a keszthelyiek a következőkkel tartoznak: a házak után 2 forint 12 krajcárt ezüstben, az egy hold föld után további 2 ezüstforintot kell fizetniük. A házatlan zsellérek pedig 30 ezüstkrajcárt kötelesek adni." A megegyezés lezárta a pert, az örökös szerződést 1838. november 4-én elfogadta a város és a földesúr, a megye jóváhagyta, és felterjesztette jóváhagyásra a Helytartótanácshoz. A felsőbb hatóságnál még megkíséreltek a városiak kisebb változtatásokat elérni, de végül is csak az 1840. évi törvényekből következő módosításokat írta elő a helytartótanácsi elfogadás. A szerződés mindezek után 1846-ban lépett életbe. A társadalom helyzetét az önkormányzat jellege, kiterjedtsége is meghatározza. Az oppidumok mindenkor tágabb jogkörökkel bírtak a falvaknál. A végvárrá vált település bírái, legyen a nevük seregbíró vagy mezővárosi bíró, széles körű bíráskodási jogkörre tettek szert. A földesurak legelső törekvése volt ennek visszavétele. Ez nyílt összeütközések formáját öltötte, s elsősorban ezért ismerjük valamivel jobban, mint a szolgáltatások alakulását. A mezőváros elöljárói és a földesurak között 1715-ben és 1724-ben éles konfliktus tört ki a bíráskodási jogkör miatt. A kérdés az volt, hogy Keszthely bírájának van-e joga letartóztatni a gonosztevőket. A megye közbenjárásával az összeütközést megegyezés zárta le.?" Az úrbérrendezés utáni állapot elvben a szabályozást követi, de a gyakorlat itt is változó volt. A fennmaradt iratok azt mutatják, hogy polgári ügyekben a városi elöljáróság a század végéig igen széles jogkörrel bírt, akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy első fokú bíróságot képzett. A keszthelyi központi birtokigazgatás kiépülésével az uradalom ebből sokat visszavett. A mezőváros önkormányzatát 12 főből álló tanács alkotta, ennek élén állt a bíró, és tagja volt 12-11 öregesküdt (1837-től tanácsos, illetve belső tanácsos a hivatalos nevük). A tanács mellett választottak 4-7 kisesküdtet (1837 után ez a külső tanács, tagjai a kistanácsosok). Az úrbéres per során hangzik el, hogy emberemlékezet óta ez volt a város vezető testülete. A választások a 18. század közepéig áprilisban mentek végbe: Csizmazia Péter bíró számadása 1734 május elsejével kezdődik,?! 1743-ban, amikor néhány elégedetlen keszthelyi lakos ellen a választások után eljárást indított 1 A szerződés szövegét lásd Hencz Lajos é. n. 20 Kovacsics Jözsef (szerk.) 1994. 2! „Anno 1734 die 1. Mensis May ejusdem beälvän az Keszthell värosi birosägra”,
