OCR
34 A társadalmat megbatározó tényezők Az úrbéri rendelet nyomán végrehajtott rendezés végül házas és házatlan zsellérként határozta meg Keszthely mezőváros lakóinak jogállását, s a házak után egy forint cenzust és 18 nap robotot szabott meg. Az ekkor felfektetett urbárium azonban csak a Keszthelyen háztulajdonnal bíró lakosság egy részét írta össze." A robotkötelezettséget a háztulajdonosok, házatlan zsellérek pénzben megválthatták. Fennmaradt egy 1810 körül keletkezett házösszeírás, amelyik megadta a belső telkek nagyságát, s az azután járó szolgáltatásokat: 524 haz utän a tulajdonosok 1 forint fiistpénzzel (cenzus) és 8-18 nap robottal tartoztak (leggyakoribb a 8, 10, 12 és 14). Ezt 165-en pénzben (3 forint 22 krajcár) váltották meg, a főutcán (Öreg utca) lakóknak több mint fele pénzben, viszont a falusias Lehen és Cigánygyep gazdálkodó lakosai szinte mind természetben rótták le. Pénzben váltotta meg a nemesek egy része, az iparosoknak pedig zôme.!f Az örökös szerződéssel a megváltás vált általánossá. Jobban nyomon tudjuk követni a földbirtoklás formáit. A 18. századból számos záloglevél, inskripciós levél maradt ránk. Ezek egyértelműen bizonyítják, hogy a keszthelyiek pénzért, szolgálataikért földet kaptak, azt valóban szabadon adták-vették, s végrendeletileg is továbbadhatták. Amikor a Festeticsek 1739-ben újból és véglegesen megszerezték a város és az uradalom tulajdonjogát, intés formájában a lakosság tudomására hozták, hogy igényt tartanak e földekre. Ők is részt vállaltak azokban a perekben, amelyeknek során a nem nemesek kezén levő földeket a 18. század közepén viszszavették a Dunántúlon. Természetes tehát, hogy 1746 után Keszthelyen is visszaváltották, visszavették a korábban a városlakók kezére jutott földeket. Ez nehéz helyzetbe hozta a keszthelyi módosabb gazdákat (jóllehet a befektetett pénzüket megkapták). Ettől kezdve a házat, a ház körüli kerteket leszámítva nem volt tulajdonukban föld a keszthelyi határban, csak a szőlőhegyen. Nézzünk meg közelebbről egy ilyen visszaváltást: Lengyel János keszthelyi főkapitány és felesége, Károly Erzsébet 1708. április 12-én adta el 12 forintért , örökben" , egy darab, vagyés hold földemet vigiben lévő rétyével edgyiit” Kásár Istvánnak és feleségének, Czéh Dorottyának. A vásárló leánya, Kató, nemzetes Kovács Szabó Jánosnak adta tovább 1725. június 6-án. Festetics Kristóf 1751. 15 Az urbárium egy másolata: MOL P 275 IV.2/f. 1° MOL P 275 IV.1/a.