Oldal 34 [34]
OCR
32 A társadalmat megbatározó tényezők vették körül, és a palánkon belüli rész lakói (a , Kerítésben lakók") hajdú jogállásra tehettek szert. A társadalomtörténeti szempontból lényeges különbség (a katonáskodók és jobbágyok elkülönülése, a mezővárosban a telekrendszer eltűnése) kialakulásáról szinte semmit sem tudunk, de azt folyamatában a 17. század első felére tehetjük.? Az ürberes viszony felbontható egyrészt a települések lakóinak birtoklási viszonyaira és szolgáltatási kötelezettségeire, másrészt a közösségek egészének helyzetére. Valójában a falusi — tulajdonképpen polgárvárosi — közösség elemzésére ebben a fejezetben vagy ebben a részben nem kerül sor, ezekről bővebben a 14. fejezetben lesz még szó. A 17. században a gazdasági és társadalmi változások jelentősen átformálták a jobbágyság (itt széles értelemben használjuk, azaz az úrbéres jogállású népesség egészét értjük alatta) helyzetét. Ez a változás — amint azt Tóth István György Körmend esetében szépen bemutatta? — a végvárrá lett oppidumokban talán még erősebb volt. Alapvetően fellazult a telekrendszer és a vele összekötött birtoklási szisztéma, a zálog, inskripció stb. révén megnőtt a paraszti, mezővárosi földbirtoklás, földhasználat. Ez a rendelkezésünkre álló elszórt adatok alapján Keszthely esetében is igazolható, konkrét helyi formáit azonban kevésbé ismerjük. A történetírás e korszak viszonyait hagyományosan leginkább a 18. században keletkezett szövegek, tanúkihallgatások alapján mutatja be. A település helyzetét Bontz az alábbi módon írja le: „A török idők alatt a keszthelyi sereg tagjai földesurat nem ismertek, kilenczedet, tizedet nem adtak, hegyvámot nem fizettek, földjeiket szabadon adták-vették és hagyták másoknak, a Zámor, Várvölgy, Cserszeg és Rezi közt elterülő erdőben szabadon fajéztak, az elpusztult falvak: Keztel-Tomaj, Falud és Fenék hataraiban minden megkülönböztetés (nemes, nem nemes, külső és belső lakók) nélkül legeltettek."! Bontz egy 1736-os vizsgálat (inguisitio) jJegyzőkönyvére hivatkozik, s a szöveg szóhasználata is világosan utal a 18. századi eredetre. A keszthelyi presidium (belső és külső vár) lakói a 17. század má$ 1741-ben egy, a Festetics család levéltárában megőrzött feljegyzés ,, Keszthelen a városon", illetve , Polgárvároson?" megnevezést használja (MOL P276 1. csomö, 1680-1749). ° Téth Istvän György 1992. 10 Bontz Jözsef 1896:120.
