Oldal 33 [33]
OCR
Zsellérek, jobbágyok 31 ros helyzetét, de adatok vannak arra, hogy bizonyos földhasználati kiváltságokkal is rendelkezett." A 16. század a török hódoltsággal változást hozott Keszthely viszonyaiban: 1566-1567-ben megerősítették, megrakták katonasággal, azaz végvárrá alakították. A 17. század első felében pedig prezidiális várossá lett, ahol a sereg és a város egyetlen tömböt alkotott. Ezzel a folyamattal párhuzamosan, annak részeként Keszthely belterületén az egységes, zárt beépítésű terület a 17. századra két külön igazgatású községgé vált szét. A szétválás idejét és módját nem ismerjük, de — más dunántúli végvárrá váló városhoz hasonlóan — minden Keszthely történetével foglalkozó munka azt feltételezi, hogy a folyamat az erődítéssel és a végvári társadalom megosztottságával függött össze. Ezt a változást Keszthely 1962-ben megjelent monográfiája a következőképpen foglalja össze: , Az 1650-es években Keszthely városának egy részét palánkkal és árokkal vették körül... A palánkon kívül maradt árokrész, a Szent Márton templom és környéke továbbra is török hódoltság maradt. Ezt a városrészt hívták később Kiskeszthelynek, majd Polgárvárosnak. A polgárvárosiak továbbra is földesúri jobbágyok maradtak, a fallal kerített város lakói azonban, mint szabad hajdúk, mentesek voltak minden úrbéri tehertől, sem földesúrnak, sem egyháznak nem fizettek.”’ Zala megye helytörténeti lexikona is a 17. század közepére teszi a falon kívüli suburbium leválását, s e szerint a Polgárváros név először 1670-ben jelenik meg." Müller Róbert legújabb várostörténeti összefoglalója viszont a 16. századra teszi a két településrész elkülönülését: , A kolostor várrá alakításának évében, 1567-ben a hadiadó-összeírásban külön szerepelt Keztel és Oppidum Keztel, ami valószínűsíti, hogy már ekkor megtörtént Keszthely mezőváros és Keszthely-Polgárváros, avagy Kiskeszthely különväläsa.”” A települes megosztäsa valöszinüleg hosszü folyamat volt, amely a kolostor megerősítésével vette kezdetét, majd akkor vált véglegessé, amikor a mezővárost a 17. század első felében palánkkal és árokkal 1 A középkor végi képet Müller Róbert 2000 alapján vázoltuk fel, vö. különösen 72-80. oldal. Praesidialis vagy prezidiális város — ahol helyőrség van, azaz végvár. 5 Koppány Tibor - Péczely Piroska — Sági Károly 1962:31. Zala megye helytörténeti lexikona 1991:71. és 85. A Keszthely-címszó szövegében a keszthelyi település megosztottságánál keveredik a castrum (belső vár) és az oppidum vagy exterior prezidium elhatárolás és az oppidum-falu szétválása. 7 Müller Róbert 2000.
