Page 31 [31]
OCR
Zsellérek, jobbágyok 29 a tulajdonosok között az Esterházy, a Babócsai, az Ebergényi és a Tóti Lengyel családot említik. Keszthelyen a Festeticsektől szerzett részbirtoka volt Bakó Farkasnak, a városban és a szőlőhegyekben zalabéri Horváth Lászlónak is volt része. Kevésbé gazdag nemes családok néhány házra vagy egyetlen curiára terjedő tulajdonra tettek szert a város területén. Az örökösödés, zálog, birtokátadás révén igen kusza birtokviszonyokat még számos család , eszmei örökségi joga" is terhelte. A helyzet 1739-1740-ben a Festeticsek birtoklásával alapvetően megváltozott, s hamarosan ez a család vált Keszthely kizárólagos tulajdonosává. Festetics Pál már 1712-ben megvette Pethő János keszthelyi jószágait, de nem sokkal később (1719-ben) elcserélte azokat Bakó Farkas nagybajomi birtokával. A Pethő család dunántúli ágának kihalásával 1730-ban megüresedett Keszthely és a keszthelyi uradalom jelentős részének tulajdonlása, a család birtokaiért perek sora indult a leányági örökösök és a Felvidéken élő Pethők között. Ekkor vélte Festetics Kristóf alkalmasnak a pillanatot az egész keszthelyi birtokkomplexum megszerzésére. Előbb Bakács Benedek Viktória leányának keszthelyi birtokrészét vette meg (1165 forintért) 1737 elején, majd 1738 novemberében visszaváltotta Bakó Farkastól az elcserélt részt (6034 forintért). A Pethő János örökségét illető jogokat 1739. február 6-án vásárolta meg 24 000 forintért. Ezt követően indította meg Festetics Kristóf az eljárást, hogy vásárolt birtokaira királyi jóváhagyást és megerősítést kapjon. A megerősítő oklevél 1741. augusztus 23-án kelt, és 1742-ben megtörtént a család birtokba iktatása. Ezzel megszilárdult a Festetics család tulajdonjoga, de a birtokszerző Kristóf közben további birtokrészeket vett meg (zalabéri Horváth László részét 5500 forintért, a hévízi malmot 1740-ben 2200 forintért). A vétel és a beiktatás után hátra volt még az örökségre igényt tartókkal (pannonhalmi apátság, Bezerédy Károly és Lajos, Esterházy herceg, Illésházy Mária, Kereszturi Läszlö, Baböcsai Ignác) való kiegyezés. A folyamat végére a Pap utcában a helybeli plébános által birtokolt házhelyek kivételével az egész város Festetics Kristóf kezébe került.? A keszthelyi szőlőhegyeken viszont nem a Festetics család a kizárólagos tulajdonos. Tagjai itt az évek során szőlők, részbirtokok szerzésével növelték földtulajdonukat.? 2 A birtoklástörténetre lásd Koppány Tibor — Péczely Piroska — Sági Károly 1962, a Festeticsekre Szabó Dezső 1928, újabban Müller Róbert 2000. 3 Szabó Dezső 1928.
