Ugrás a tartalomra
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
BejelentkezésRegisztráció
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Előnézet
022_000123/0000

Zsellérből polgár: társadalmi változás egy dunántúli kisvárosban. Keszthely társadalma, 1740-1849

  • Előnézet
  • PDF
  • Metaadatok mutatása
  • Permalink mutatása
Szerző
Benda Gyula
Cím (EN)
Cottars into Citizens. The society of Keszthely, 1740–1849
Tudományterület
Kora újkori történelem / Early modern history (12976)
Sorozat
Mikrotörténelem
Tudományos besorolás
monográfia
022_000123/0029
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Oldal 30 [30]
  • Előnézet
  • Permalink mutatása
  • JPG
  • TIFF
  • Előző
  • Következő
022_000123/0029

OCR

28 2. FEJEZET ZSELLÉREK, JOBBÁGYOK — A KESZTHELYIEK ÚRBÉRI VISZONYAI A rendi társadalomban, 1848 előtt, az emberek társadalmi helyzetének alapvető meghatározója volt a rendi jogállás. Nemcsak a társadalom ideologikus önképe volt az, hogy az országot a papok, mágnások, nemesek, polgárok és jobbágyok alkotják, a rendi-jogi helyzet — ha nem is mindig a rendiség ideologikus sémáját követve — a mindennapi életben, a gazdaságban és a társadalmi viszonyokban is alapvető szerepet játszott. A társadalom túlnyomó többsége számára a földesúrhoz fűződő, leginkább azonban az úrbéres viszonyt jelentette. Természetes és szükséges tehát, hogy egy lokális társadalomtörténeti vizsgálat esetén az úrbéres viszonyok felrajzolását, változásainak megragadását válasszuk egyik kiindulópontunknak. Keszthelyen egyébként a 18-19. század tekintetében leginkább ezt tekintette tárgyának a történetírás, s alapjában véve szinte kizárólag ennek változásai révén mutatta be a város sorsát.! Mielőtt a település és mindenkori földesura viszonyát vennénk szemügyre, tekintsük át a tulajdonosok változását. A 15. században Keszthely oppidumot mintegy háromszáz évre a Gersei Pethő család szerezte meg. A 17. századi birtoklási és örökösödési viszonyok következtében azonban a 18. század elején tulajdonjoga már számos birtokos kezén oszlik meg. A Gersei Pethők mellett a leányági öröklés révén számos más - elsősorban a Bakács család (Pethő Kristóf leánya, Katalin házassága révén) is résztulajdonnal rendelkezik a városban; a század elején Bakács Lukács és Bakács Benedek gyakorolta tulajdonjogait. A 17. század végén, a 18. század elején a keszthelyi uradalom jelentős része Esterházy János kezén volt, 1722-ben 1 Már Bontz József is fontos helyet ad ennek várostörténetében, majd pedig a marxista, osztályharcos történetírás számos tanulmánya sajátosan ezzel foglalkozik, vagy ezt teszi meg központi problémájának (Szántó Imre, Degré Alajos, Sándor Pál).

Szerkezeti

Custom

Image Metadata

Kép szélessége
1596 px
Kép magassága
2517 px
Képfelbontás
300 px/inch
Kép eredeti mérete
839.35 KB
Permalinkből jpg
022_000123/0029.jpg
Permalinkből OCR
022_000123/0029.ocr

Linkek

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Elérhetőség

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

BejelentkezésRegisztráció

Bejelentkezés

eduId Login
Elfelejtettem a jelszavamat
  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde