Seite 28 [28]
OCR
26 A társadalmat megbatározó tényezők Az 1740-es években Magyarországon (és a Habsburgok közép-európai területein általában) is fellendüléssel számolhatunk, ezt aztán az 1770-es évektől a klimatikus viszonyok vagy a népességnövekedés okozta élelmezési válságok fékezik le. A napóleoni háborúk idejét a magyar mezőgazdaságra nézve általában igen kedvező időszaknak tekintik, amikor a mezőgazdasági termelők (a nagybirtokosok, de valószínűleg egyes vidékek paraszti birtokosai is) megnövelik pénzbevételeiket. Ugyanakkor az országot több nagy élelmezési válság rázza meg. A pénzromlás (infláció), majd a devalvációk az 1810-es évektől inkább nehézségeket hoznak, 1817 után pedig dekonjunktúráról beszélünk. Az újabb kutatások kiemelik, hogy a Habsburg-területeken az 1823-1828-as Evektöl újból megindul az iparosodás, az ennek nyomán megnövekvő agrárkeresletből Magyarország is hasznot húz: az árak emelkedése, a gabonakivitel növekedése jelzi a konjunktúra fordulatát. Az emberek életében a nagyobb konjunkturális hullámzások mellett jelentős szerepet kaphattak a rövid ciklusok, a Magyarországon átmenetileg felerősödő élelmezési, demográfiai válságok. Az 1785— 1817 közötti évekre ezek jellemzőek, és ha nem is érik el a nyugat-európai 17. század hektikus ciklusainak válságait, mindenképpen új tapasztalatot jelentettek a társadalom széles rétegei számára. Külön kiemelhetők az 1810-es évek, amikor a rossz termés, a devalváció és a békegazdaságra való áttérés vezetett komoly krízishez. A helyi társadalom számára a ciklusok, a konjunktúra változásai az egyre inkább piacosodó keszthelyi gazdaságon keresztül közvetlenül is észlelhetők voltak. A válságokat nemcsak a halandóság megemelkedése, hanem a gazdasági bukások és a csődök is jelezték. Az 1810-es évek második felében a keszthelyiek ugyanúgy megérezték az árak nyomottságát, a csődök szaporodását, " mint az 1840-es években a fellendülést. Az elemzés során nem sikerült egy összevont mutatóval, idősorral leírni a konjunktúrát, de az egymást váltó szakaszok jó megközelítésben egybeesnek számos más területen megfigyelt és leírt mozgással. Elsősorban a népességszám (születésszám) alakulása, az adózók - főként az iparosok, kereskedők — számának változása írhatja le a konjunkturális viszonyokat. Ernest — Braudel, Fernand 1993; Komlos, John 1990 és Komlos, John 1992. 16 A csédoékre lasd Benda Gyula 1988.
