Oldal 27 [27]
OCR
A tartós megbatározók 25 valók, vagy hosszabb-rövidebb ideig a városban laknak. Az 1840-es években Bogyay szolgabíró már itt telepszik le. A reformkorra megerősödik Keszthely igazgatási központ funkciója. Központi szerepkörei közül kiemelt jelentőséggel bír az oktatás. A Festeticsek támogatása mellett 1772-ben jön létre a helyi középiskola.'? A Georgicon megszervezésével 1796-tól felsőfokú tanintézet is működik a településen." Mellette még számos tanintézet nyitotta meg kapuit, ezzel megalapozva Keszthely iskolavárosi hírnevét. A kedvező földrajzi, helyzeti tényezők mellett hátrányok is említhetők. A város vonzáskörzetét keleten a Keszthelyi-hegység határolta le, elvágva azt a Balaton-felvidék távolabbi részeitől. A talajviszonyok, a szőlőhegyek vízhiánya is korlátai voltak az erőteljes fejlődésnek. Sümeg és Tapolca közelsége ugyancsak hatott a város helyzetére. A földrajzi tényezők lassan változtak: az úthálózat szerepe a középkorban fontosabb volt, mint a 18. századtól kezdődően. A Balaton szerepe a 19. század végén értékelődik csak fel. A központi funkciók azonban már a 19. század elejére megszaporodnak, és jelentősebbé válnak. A Keszthely környéki települések fejlődésének egyik pozitív következménye a piacközponti szerep megerősödése, a kereskedelemből és forgalomból élő népesség gyors növekedése. Mint a Bevezetésben is kiemeltük, a kutatási program megfogalmazásakor a gazdasági viszonyokat, az árak változásával leírható gazdasági klímát tekintettük az egyik fontos meghatározónak. A nyugat-európai feldolgozásoknak hála elég jól ismerjük a korszak konjunkturális viszonyait, ám a hazai kutatások e téren egyelőre igen szegényesek. Keszthely a 18. század végétől gabonapiaci megfigyelési pont, de a keszthelyi élelmiszerárakról alig néhány szórványos adat maradt csak ránk. Az európai konjunkturális viszonyok elemzésénél általánosan elfogadott megállapítás, hogy 1740 körül gazdasági klímaváltozás következett be. A 17. századi stagnálás, a tartósan alacsony árak helyett az 1730-as, 1740-es évektől fellendülés, emelkedő trend figyelhető meg. A kedvező konjunktúra az 1790-es években megy át háborús gazdasági fellendülésbe, majd pedig megfordul a trend: az 1816-1817-es gazdasági válság után az európai árak már nem emelkednek meredeken." 3 Györffi Endre 1896. 14 Georgikon 1996. 15 Az európai konjunkturális viszonyokra lásd Abel, Wilhelm 1962; Labrousse,
