Oldal 26 [26]
OCR
24 A társadalmat megbatározó tényezők taszter eredményei szerint ebből 768 hold volt a szőlő. A határ mezőgazdasági használatára ekkor még a jelentős rétterület jellemző. A két külön kimutatott szőlőhegyen az erdő mellett domináns művelési ág a szőlő, de a rét és a szántó is ezzel megközelítően arányos. A szőlőbecsűk, hagyatéki iratok is azt mutatják, hogy a szántó és a rét a szőlőhegyeken is jellemző volt. I.I. KESZTHELY HATÁRÁNAK MŰVELÉSI ÁGAK SZERINTI MEGOSZLÁSA (1865) művelési ág Keszthely | Vonyarc- | Gyenes- együtt Cserszeg- | Vashegy Dias Tomaj kh kh kh kh % szántó 3208 115 217 3540 21,67 rét 3142 106 159 3407 20,86 szőlő 392 141 235 768 4,70 legelő 2863 10 165 3038 18,60 erdő 2330 926 1303 4559 27,91 nádas 291 20 38 349 2,14 hasznavehetetlen 451 224 675 4,13 teljes teriilet 12677 1318 2341 16336 | 100,00 A 18. század közepétől Keszthely földesúri lakhely és uradalmi központ. Rezi, Tátika várával szemben a 17. századra a keszthelyi végvár vált biztos lakhellyé. A várkapitányok mellett mindig élhettek más birtokos családok is a védettebb városban. Ám a település a Festeticsek révén válik főúri lakhellyé. Uradalmi központ jellege is ezzel párhuzamosan alakul ki. Az 1790-es évektől itt épül ki a Festeticsek központi birtokkormányzata. Festetics György politikájának köszönhetően a 19. század elején a város egy időre fontos kulturális központtá lesz. Keszthely és környéke a szántói járást alkotta. A járásnak — bár nevét Zalaszántóról kapta — nem volt kialakult központja. A szolgabírák a 18. század első felében keszthelyiek (az 1710-es években néhányszor még megyegyűlést is tartottak a városban), majd olyan környékbeli birtokos nemesek kerülnek ebbe a pozícióba, akik ritkán bukkannak fel Keszthelyen. Az esküdtek közül többen szintén ide12 A járás igazgatására lásd Zala megye archontolögiäja 2001.
