Oldal 24 [24]
OCR
22 A társadalmat megbatározó tényezők értékelte a keszthelyi belváros területét, és ezt a jelentőségét máig megőrizte a település."! A földrajzi helyzet előnye az államalapítást követően is megmaradt. „A két út a honfoglalást követően sem veszített jelentőségéből, sőt a 11. század végétől Horvátország és Szlavónia meghódításától a Budáról és Fehérvárról a balatonhídvégi átkelőn át az Adria partjára vivő távolsági út fontossága még fokozódott. Keszthely előtt Györökön, Keszthely után Hídvégen és Szabaron szedtek vámot az út használóitól. A Szántón át Sümeg irányából érkező utat is nagyútnak (magna via) nevezik a források, amelyen Tomajnál volt vámszedő hely. Ez az észak-dél irányú út a fenéki révhez vezetett, és átkelve a Balatonon Pécs irányába futott tovább."? Ez a fekvés emelte fel Keszthelyt mezővárossá, ahol a 14-15. században a kereskedők voltak a meghatározó, hangadó, tekintélyesebb polgárok. A korábbi századokban Keszthelytől alig tudunk valamit — nem volt sem uradalmi székhely, sem járási központ. A fejlődést a 14. század végén a ferencesek betelepítése, majd az 1403. évi mezővárosként való említés jelzi. A török előrenyomulás miatt ez a földrajzi helyzet végvárrá tette Keszthelyt. Ennek köszönhetően lakossága felduzzadt az idemenekülőkkel, de egyben a török támadásainak is ki volt téve. A 18. században aztán mindkét út sokat vesztett fontosságából, egyik sem vált postaúttá.? A 19. század elejének leírása szerint Keszthelyen halad át a horvátországi Kapronczáról induló út. Ennek nyomvonala: Kaproncza, Kanizsa, Keszthely, Sümeg, Vásárhely, Győr. A fenékpusztai réven halad át egy másik út dél felé.! A rév a város számára megőrizte jelentőségét, ha az országos kereskedelem szempontjából nem is volt nagy a forgalma. Keszthely ekkor egyre inkább egy kis régió központjaként jelenik meg. Az 1828-as összeírás alapján vizsgált piackörzetek elemezése során Bácskai Vera megállapítja: ,, Keszthely tiszta körzete igen nagy népességű volt, vonzásának erősségét azonban inkább kedvező földrajzi adottságai, mint az általa nyújtott szolgáltatások maMüller Róbert 2000:64. Müller Róbert 2000:71-72. Bencze Géza 1981. T. Mérey Klara 1999:92—93; 96-99. Az első út Sármelléken, Páhokon keresztül érkezik Keszthelyre, majd Sümeg felé Szántón, illetve Zsiden át lehet továbbmenni. Keszthelyről Szalapára is vezet egy kisebb út, amelyik aztán a postaúthoz csatlakozik (Keszthely, Karmacs, Szőllős, Kisgörbő, Óhíd). Row Nw
