Aller au contenu principal
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Rechercher
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Françaisfr
  • Englishen
  • Deutschde
  • Magyarhu
S'identifierS'inscrire
  • Présentation du journal
  • Page
  • Texte
  • Métadonnées
  • Découpage
Aperçu
022_000123/0000

Zsellérből polgár: társadalmi változás egy dunántúli kisvárosban. Keszthely társadalma, 1740-1849

  • Aperçu
  • PDF
  • Afficher les métadonnées
  • Afficher le lien permanent
Auteur
Benda Gyula
Title (EN)
Cottars into Citizens. The society of Keszthely, 1740–1849
Field of science
Kora újkori történelem / Early modern history (12976)
Series
Mikrotörténelem
Type of publication
monográfia
022_000123/0023
  • Présentation du journal
  • Page
  • Texte
  • Métadonnées
  • Découpage
Page 24 [24]
  • Aperçu
  • Afficher le lien permanent
  • JPG
  • TIFF
  • Précédente
  • Suivant
022_000123/0023

OCR

22 A társadalmat megbatározó tényezők értékelte a keszthelyi belváros területét, és ezt a jelentőségét máig megőrizte a település."! A földrajzi helyzet előnye az államalapítást követően is megmaradt. „A két út a honfoglalást követően sem veszített jelentőségéből, sőt a 11. század végétől Horvátország és Szlavónia meghódításától a Budáról és Fehérvárról a balatonhídvégi átkelőn át az Adria partjára vivő távolsági út fontossága még fokozódott. Keszthely előtt Györökön, Keszthely után Hídvégen és Szabaron szedtek vámot az út használóitól. A Szántón át Sümeg irányából érkező utat is nagyútnak (magna via) nevezik a források, amelyen Tomajnál volt vámszedő hely. Ez az észak-dél irányú út a fenéki révhez vezetett, és átkelve a Balatonon Pécs irányába futott tovább."? Ez a fekvés emelte fel Keszthelyt mezővárossá, ahol a 14-15. században a kereskedők voltak a meghatározó, hangadó, tekintélyesebb polgárok. A korábbi századokban Keszthelytől alig tudunk valamit — nem volt sem uradalmi székhely, sem járási központ. A fejlődést a 14. század végén a ferencesek betelepítése, majd az 1403. évi mezővárosként való említés jelzi. A török előrenyomulás miatt ez a földrajzi helyzet végvárrá tette Keszthelyt. Ennek köszönhetően lakossága felduzzadt az idemenekülőkkel, de egyben a török támadásainak is ki volt téve. A 18. században aztán mindkét út sokat vesztett fontosságából, egyik sem vált postaúttá.? A 19. század elejének leírása szerint Keszthelyen halad át a horvátországi Kapronczáról induló út. Ennek nyomvonala: Kaproncza, Kanizsa, Keszthely, Sümeg, Vásárhely, Győr. A fenékpusztai réven halad át egy másik út dél felé.! A rév a város számára megőrizte jelentőségét, ha az országos kereskedelem szempontjából nem is volt nagy a forgalma. Keszthely ekkor egyre inkább egy kis régió központjaként jelenik meg. Az 1828-as összeírás alapján vizsgált piackörzetek elemezése során Bácskai Vera megállapítja: ,, Keszthely tiszta körzete igen nagy népességű volt, vonzásának erősségét azonban inkább kedvező földrajzi adottságai, mint az általa nyújtott szolgáltatások maMüller Róbert 2000:64. Müller Róbert 2000:71-72. Bencze Géza 1981. T. Mérey Klara 1999:92—93; 96-99. Az első út Sármelléken, Páhokon keresztül érkezik Keszthelyre, majd Sümeg felé Szántón, illetve Zsiden át lehet továbbmenni. Keszthelyről Szalapára is vezet egy kisebb út, amelyik aztán a postaúthoz csatlakozik (Keszthely, Karmacs, Szőllős, Kisgörbő, Óhíd). Row Nw

structurelles

Custom

Image Metadata

Largeur de l'image
1596 px
Hauteur de l'image
2517 px
Résolution de l'image
300 px/inch
Taille du fichier d'origine
996.34 KB
Lien permanent vers jpg
022_000123/0023.jpg
Lien permanent vers OCR
022_000123/0023.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

S'identifierS'inscrire

Connexion utilisateur

eduId Login
J'ai oublié mon mot de passe
  • Rechercher
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Françaisfr
  • Englishen
  • Deutschde
  • Magyarhu