Oldal 18 [18]
OCR
16 Zsellérből polgár-társadalmi változás egy dunántúli kisvárosba Az uralkodó szemléletben az 1850 előtti évek csak az előfeltételek megteremtését jelentik. A 18. század így köztes területként kimaradt a modern, , szeriális? vagy növekedési szemléletű kutatásokból: a 16-17. századból nézve kitekintés lett, a 19. század második feléből visszanézve távoli előzmény. A korszak kitűnő agrártörténésze, Wellmann Imre, bár jól ismerte Wilhelm Abeltől Fernand Braudelig az agrárciklusok irodalmát, alapjában véve nem abban a szemléletben gondolkodott, a 18. század magyar mezőgazdaságának történetét megírva sokkal inkább az újratelepítés logikájából, az új mezőgazdaság elterjedése szempontjából közelít a változáshoz, nem használja magyarázó elemként a konjunkturális ciklusokat. Kezdeti kutatási feladataim (az 1867 előtti agrárstatisztika kritikai elemzése) ezzel a köztes időszakkal hoztak közeli kapcsolatba, s már a mezőgazdaság vizsgálatánál foglalkoztatott az 1740-es évektől induló újabb évszázados ciklus hatása a magyar gazdaságra, népességre.5 A lokális monográfia 1980-as években megszületett terve is ebben az időszemléletben fogant. Az 1740 körüli évekkel induló fellendülés, majd az egymást követő konjunkturális hullámok hatását kívánta vizsgálni egy kistérségben. A forrásadottságok miatt 1848-49-ben belsö időhatárt jelöltem ki. Ez utóbbi döntés problematikusnak bizonyult: a legtöbb felrajzolt változási folyamat nem ért véget 1848-ban, hanem a későbbiekben módosult. Ez a források diktálta kényszerűség tehát számos ponton éppen a választott időszemlélet érvényesülését tette lehetetlenné. Az 1960-as években az egyetemes gazdaság- és társadalomtörténetírást meghódító francia iskola másik alapja a regionális monográfia volt. Az Annales-iskola keletkezésénél az egyik meghatározó hatás a francia földrajzi iskola, Vidal de la Blache szemlélete volt, amely szerint a földrajzi miliő lehetőségeket kínál, amelyet az emberi társadalmak eltérő módokon ragadnak meg. A kistáj e szemléletben olyan egység, amelynek keretében jól vizsgálható az ember és a föld12 Wellmann Imre 1979. 3 Ennek eredménye első kísérletem a kvantitatív történetírás terén (Benda Gyula 1973). 4 A korszakhatárt elsősorban az uradalmi forrásanyag indokolja. 1849 után eltűnik az uradalmi ellenőrzés, meggyérül a forrásanyag. Keszthely várostörténeti monográfiájának tervezetében Szécsényi Mihály kezdte el kutatni e korszak társadalomtörténetét, de még 6 sem késziilt el. Id6k6zben Tar Ferenc egy kis füzetben megírta az 1849 és 1854 közötti várostörténetet.
