OCR
13 BEVEZETÉS A disszertáció alapjául szolgáló kutatás kettős indíttatásból született. Egyrészt mindenkor foglalkoztatott az a kérdés, hogy miből fakadnak 20. századi társadalmunk fejlődési sajátosságai, problémái. Ebben az értelemben a jelenhez vezető folyamat érdekelt és érdekel ma is, annak egy szakaszát próbáltam kimetszeni az egész jobb megértése érdekében. Másrészt arra kerestem a választ, hogyan írható le a társadalom mozgása, mi benne a meghatározó és mi a meghatározott elem, milyen összefüggésrendszerben értelmezhető, magyarázható vagy érthető meg. A kutatás első körvonalaiban az 1980-as évek elején fogalmazódott meg, a jelenleginél jóval ambiciózusabb programmal,! majd 1986-ban elég határozottan kijelöltem magamnak egy kisebb, de határozottabb célt.? A kutatómunka és a részelemzések során ez is sokat módosult, de alapjában ma is meghatározza az elkészült részek jellemzőit. ! A tervezett monografikus kutatást először Sümeg és vonzáskörzete vonatkozásában fogalmaztam meg, valamilyen totális történelem megvalósítását magam elé tűzve. A kiindulópont a mihályfai-sümegi nemesi társadalom vizsgálata volt (vö. Benda Gyula 1984a; Benda Gyula 1984b), ezt szerettem volna lokális monográfiává kiszélesíteni. A tervezetet ismertettem a Makkai László vezette interdiszciplináris Anyagi kultúra-munkaközösség előtt, majd pedig 1983-ban Debrecenben, a Magyar Történeti Társulat vándorgyűlésén beszéltem róla (Faragó Tamással közösen tervezett, de végül egyedül megtartott előadásomban). A forrásadottságok, azaz a szegényes egyházi uradalmi iratanyag miatt 1984 után Sümeg helyett Keszthelyt és vidékét kezdtem el kutatni. Ennek során 1990—-91ben a Széchenyi István szakkollégiumban a Keszthely környéki falvak történeti demográfiájának vizsgálatával kapcsolódtak a kutatáshoz Csite András, Husz Ildikó és mások. (Három szakdolgozat készült el: Csite András 1991, Husz IIdikó 1991 és Puskás Krisztina 1991.) Majd pedig Csite András Zalaszántó gazdaságtörténetéről doktori disszertációt készített (Csite András 1996). Ezt 1986-ban a Hajnal István Kör első társadalomtörténeti konferenciáján ismertettem (vö. Benda Gyula 1986).