Page 11 [11]
OCR
A SZERKESZTŐK ELŐSZAVA Benda Gyula kéziratban maradt PhD-értekezése (2002) a magyar társadalomtörténet egyedülálló teljesítménye. A szerző keszthelyi kutatása a társadalomtudományos történelem módszertanával indult a nyolcvanas években. Franciaországban a régiókat, illetve városokat és vidéküket tárgyaló, hasonló kérdésfeltevésű nagymonográfiák a hatvanas évektől jelentek meg. A lokális-regionális társadalmi elemzés Annales-hagyománya volt a disszertáció egyik szellemi forrása. Ugyanakkor nagy hatást gyakoroltak rá későbbi fejlemények is, különösen az olasz mikrotörténelem s ennek francia recepciója, amely kialakította a multiszkópikus történeti vizsgálódás elképzelését: az egy kérdésben több egymással egyenrangú szinten folytatott kutatás koncepcióját. Benda Gyula történetszemlélete tehát menet közben fontos változáson ment keresztül. Ő viszont úgy sajátította el a mikrotörténelemnek a cselekvő egyénekre vonatkozó kérdésfeltevéseit, hogy rendelkezett a társadalomtudományos történelem műveléséhez szükséges tudással, és nem adta fel eredeti kérdéseit, hanem folytatta a kezdeti kutatásokat, ezekre építette rá a mikrotörténelmi megközelítésből következő vizsgálatokat. Ennélfogva e kettős közelítés eredménye különleges értékkel bír. A nemzetközi szakirodalomban ilyen jellegű munka talán csak a göttingeni Max Plack Történeti Intézetben készült Hans Medick és Jürgen Schlumbohm tollaböl,' akiknek protoindusztrializäciös kutatäsa öltött módosult formát az évek folyamán a mikrotörténelem 1 Medick, Hans: Weben und Überleben in Laichingen 1650-1900. Lokalgeschichte als Allgemeine Geschichte. Göttingen, Vandenhoeck-Ruprecht, 1996; Schlumbohm, Jürgen: Lebensläufe, Familien, Höfe. Die Bauern und Heuerleute des Osnabrückischen Kirchspiels Belm in proto-industrieller Zeit, 1650-1860. Göttingen, Vandenhoeck-Ruprecht, 1994.
