Oldal 170 [170]
OCR
168 e Élettörténet és pszichoterápia nek és a nő- valamint az ifjúsági szervezeteknek a megalakulásukkor nem kellett engedélyeztetési procedúrán átesniük, már a létrejöttük pillanatában legitimnek számítottak. A hagyományos értelemben vett egyesületeknek viszont - mint a Ferenczi Egyesületnek is - ekkoriban nyilvántartásba vételi eljáráson kellett átesniük. Korábban alapszabály-jóváhagyási kötelezettségük is volt az alakuló egyesületeknek, azonban ezt 1955-ben eltörölték." Tehát 1955-öt követően - elviekben - minden, a törvényességi kritériumnak megfelelő alakuló egyesületet nyilvántartásba kellett venni (megalakultnak kellett nyilvánítani), amely azt kérte (bírósági nyilvántartásról rendelkezik az 1959. évi IV. tv. 62.§). 1970-ben és 1981-ben viszont bizonyos szigorítás történt, nevezetesen nem csupán a megalakulási, hanem az egyesületszervezésre irányuló törekvéseket is be kellett jelenteni a szervezkedni akaróknak az illetékes minisztériumnak vagy tanácsnak (Bocz 1997: 73-74). Amennyiben a majdani felügyeleti szerv azt vélelmezte, hogy a szervezendő csoport értelmezésük szerint rendszerellenes tevékenységet folytat majd, esetleg a későbbi működés feltételeit nem látta biztosítottnak, úgy megtagadta az engedélyt: tehát nem csupán a bejegyzés nem történhetett meg, de még az arra irányuló szervező munka is tiltott volt. Ha a felügyeleti szerv elutasította a szervezési és bejegyzési kérelmet, a szervezők nem tehettek mást, mint tudomásul vették a döntést: fellebbezésre, felülvizsgálat kezdeményezésére nem volt mód. A kétlépcsős eljárás tehát teljes egészében az államigazgatási szerv hatáskörébe utalta az egyesületek létrejöttének engedélyezését. Vagyis az állampolgárok élhettek egyesülési jogukkal, azonban a felettes szerv még a szervezés időszakában megtilthatta a reménybeli egyesület körüli munkálkodást, méghozzá oly módon, hogy nem kellett különösebb magyarázatot fűznie a tilalomhoz. Csupán jeleznie kellett annak vélelmét, hogy valamiféle törvényességi gond lehet a - majdani, egyelőre csak formálódó - egyesület körül. Az egyesületekre vonatkozó rendelkezések valójában , gumiszabályok" voltak," kizárólag az illetékes minisztérium vagy tanács mérlegelésén, jóvagy rosszindulatán múlott azok alkalmazása. Ennek az áldatlan állapotnak vetett véget az 1989. évi II. tc. A személyes kapcsolatoknak kétségkívül kulcsszerepük lehetett az egyesületek engedelyezteteseben - mint ahogy számos dologhoz , összeköttetés", „erdekkijäräs” (Sı 2001) kellett ebben az időszakban. Nem tisztázott, hogy Hidas Györgynek Aczél Györgyhöz fűződő személyes kapcsolatát mennyire kellett - kellett-e? -— használnia az ügy érdekében. Hidas főorvos önéletírásában elmondja, hogy az általa vezetett pszichoterápiás osztály alapítását 185 Javorniczky István: Létezni és létezni hagyni: Társaságok, klubok, körök... Magyar Nemzet 1988. március 4. 51(54). 5. 186 Javorniczky István: Létezni és létezni hagyni: Társaságok, klubok, körök... Magyar Nemzet 1988. március 4., 51(54). 5.
