Oldal 169 [169]
OCR
5. Intézményesülés s 167 pedig elszakadt. Antall Józsefet elbocsátották tanári állásából (RAINER 2022; RAINER 2008). Ezután két évig könyvtárosként, majd az Orvostörténeti Múzeum munkatársaként dolgozott. Új feladatait kitűnően látta el, a magyar orvostörténetben számos alapvető kutatás fűződik a nevéhez (ANTALL 2014). Bár a freudizmusnak - mint ezt megnyitójában el is mondta - nem vált szakértőjévé,""! szívesen vállalta a felkérést. Antall nem csupán megnyitotta a Munkacsoport kiállítását: az ott felsorakoztatott anyagokat látva egy kötetlen beszélgetés során azt javasolta a szervezőknek, hogy hozzanak létre valamiféle egyesületet. Mégpedig azért, mert - ahogy Hidas György, az egyik főszervező fogalmazott visszaemlékezésében -—: , A konferencia végén le kellett bontani a kiállítást, s célszerűnek látszott egyben tartani a rengeteg anyagot. Ekkor merült fel egy archívum létesítésének gondolata..." (HipAs 1998: 125). Mészáros Judit visszaemlékezése szerint ez a , felmerülés" úgy történt, hogy a szervezők a főigazgatóval a kiállítás helyszínén arról beszélgettek, milyen kár, hogy ezt a gazdag anyagot le kell bontani, és nem maradhat egyben. Maga Antall József vetette fel, hogy egy archívumba kellene elszállítani, és mivel ilyet akkoriban magánszemélyek nem alapíthattak, de egyesület rendelkezhetett archívummal - felvetette, egyesületet kellene alapítani." A , kiállításmentő" archívum és annak intézménye, a Ferenczi Sándor Egyesület 1988. szeptember 12-én alakult meg. Még az egyesülési jogról szóló törvény (1989. évi II. tc.) életbe léptetése előtti időszakban járunk, tehát komoly engedélyeztetési folyamat és a hatalom kényszeredett elfogadása kellett ahhoz, hogy a társaság létrejöhessen. A folyamat pontos menetéről nincsenek dokumentált forrásaink, annyi mindenesetre bizonyos, hogy a Dornbach Alajos" által kidolgozott alapszabály-tervezetre a Szociális és Egészségügyi Minisztériumnak kellett rábólintania.""A szakvéleményezésre kiküldött anyagot éppen Antall József kapta meg (talán nem véletlenül, de a körülmények nem ismertek). Így természetesen rövidesen jóvá is hagyták a tervezetet (MÉSZÁROS - ERős 2003: 134). Az egyesületalapítás a rendszerváltást megelőző időkben tehát korántsem számított mindennapos tevékenységnek - annak ellenére, hogy az 1949. évi alkotmány (1949. évi XX. tv.) is rögzítette a magyar állampolgárok egyesülési jogát. Az úgynevezett társadalmi szervezetek közül a szakszervezetek181 Antall József már miniszterelnökként az akkori ellenzék ténykedését freudi tanokkal próbálta magyarázni, pszichológus-kritikusa szerint , igen eredeti módon" (ERŐS 1993: 240). Lányi Gusztáv Erős Ferencnek az előbb idézett kritikáját nem tartja túl elegánsnak, annál is inkább, mert szerinte a miniszterelnök nem igazán freudista politikus volt, inkább a Kornis Gyula-féle , politikai pszichológiát" tartotta sokra (LÁNYI 2001: 41). 182 Interjú Mészáros Judittal, 2018. július 26. 32. 18 Dornbach Alajos akkoriban a demokratikus ellenzék ügyvédjeként volt ismert (KORSÓS 2001), 1990 után országgyűlési képviselő lett. 184 A Szociális és Egészségügyi Minisztériumra iratanyagában (MNL) nincs erről dokumentum.
