Page 168 [168]
OCR
166 e Élettörténet és pszichoterápia készült el, a szervezők a megnyitó előtti éjjel még javában dolgoztak annak érdekében, hogy másnap, október 30-án 11 órakor elkezdődhessék a megnyitó. Ahogy interjúalanyom fogalmazott: , A kiállítás felállítása egészen valószínűtlen körülmények között történt... Hajnali 4-kor értünk haza, de még talán akkor se állt teljesen. Heroikus erőfeszítések voltak.""A , heroikus erőfeszítések" megtérültek, az összegyűjtött anyagot elismerés fogadta. A kis rendezvény színvonalával tehát nem volt gond, ezt a kiállítást megnyitó neves orvostörténész személye is garantálta. Más kérdés, hogy Antall a hatalom szempontjából nem volt kívánatos, és ez sajátos értelmezést adhatott magának az eseménynek is. Talán ezért történt, hogy a kiállítást bemutató Magyar Nemzet sem említette meg, ki is nyitotta meg a rendezvényt: az írás meg sem említette Antall József megnyitóját. A rendszerváltás utáni miniszterelnök ekkoriban még hivatását tekintve és a nyilvánosságban nem politikával, hanem - a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főigazgatójaként és a Magyar Orvostörténelmi Társaság elnökeként - a gyógyítás történetével foglalkozott. Amikor a szervezők felkérték a kiállítás megnyitására, természetesen nem a jövő, a szabad Magyarország leendő miniszterelnökét látták benne, vagyis nem elsősorban ellenzékisége révén került látóterükbe, a történelem és az orvostudomány határmezsgyéjén kutató szakértő elsősorban a szakmaiságot és egyfajta tekintélyt is képviselt: szerepvállalása azt is jelentette, hogy a , hivatalos?" orvostörténet az orvoslás történetének részeként ismerte el a pszichoanalízist. Természetesen nem elhanyagolható az a körülmény sem, hogy Antall József nem véletlenül, hanem a történelem nyomására került közel az orvostörténeti kutatásokhoz. A magyar-történelem-levéltár szakot végzett fiatalember az Eötvös Gimnáziumban kezdte tanári pályafutását. Egy évvel később, 1956 októberében tevékeny résztvevője volt a forradalmi eseményeknek: diákjaival együtt megjelent a tüntetéseken, az iskolában a Forradalmi Bizottság élére választották, és részt vett a Kisgazdapárt újjászervezésében. A megtorlás nem is kerülte el: 19757 márciusában őrizetbe vették, elsősorban azért, hogy beszervezhessék, és édesapjához, az egykori kisgazda miniszterhez közel férkőzzenek. A terv nem sikerült, sőt éppen id. Antall járt közben fia szabadon bocsátása érdekében egykori párttársánál, Dobi Istvánnál. Az Elnöki Tanács elnökének szavára kiengedték a börtönből az ifjú tanárt, viszont áthelyezték a Toldy Ferenc Gimnáziumba. 1957. október 23-án néma felállással emlékezett meg diákjaival az egy évvel azelőtt történtekről. Bár az előbb említett magas kapcsolataira való tekintettel elvetették a letartóztatását, az állambiztonság megfigyelés alá vonta. Eltávolítására egy évvel később került sor: a közvetlen okot az szolgáltatta, hogy diákjai szétdobálták a könyveiket, egy oroszkönyv 480 Interjú Mészáros Judittal, 2018. július 26. 24.
