Seite 164 [164]
OCR
162 s Élettörténet és pszichoterápia tartottak előadásokat, de az itthoniak is szép számban vállalkoztak szereplésre. A magyar Pszichoanalitikus Munkacsoport sikeres konferenciát szervezett, és ezzel újabb lépést tett a nemzetközi szakmai közösségbe történő befogadása felé. Az 1987-es konferencia így több szempontból is kiemelkedő jelentőségű volt. Nem csupán azért vált meghatározó eseménnyé, mert közelgett a hasonlóan reprezentatív 1918-as V. kongresszus 70. évfordulója, illetve Magyarországon utoljára ötven évvel korábban, 1937-ben került sor hasonló rendezvényre, hanem elsősorban azért, mert ez az esemény a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület újjáalakulásának, nemzetközi újraintegrálódásának fontos mérföldkövét jelezte. A 80-as évek végén általános volt, hogy a vezető hazai újságok, a Magyar Szocialista Munkáspárt napilapja, a Népszabadság, vagy a szakszervezetek lapja, a Népszava, rendszeresen közölt híreket jelentősebb hazai és nemzetközi konferenciákról, kiállításokról. A legváltozatosabb és különféle, az Akadémián tartott analitikus konferenciáknál jóval kisebb programokról is beszámoltak - ekkoriban például a Borsod megyei képzőművészek munkáiból rendezett kiállítást vagy a nagykőrösi múzeum műkincseinek tervezett kiállítását is jelezték. Az 1987-es analitikus rendezvényről azonban nem történt említés. Ahogyan nem került szóba a szakmai lapokban sem: a Pszichológia, a Magyar Pszichológiai Szemle vagy az Orvosi Hetilap sem közölt róla előzetest vagy beszámolót. A napilapok közül egyedül a kevéssé pártos, némi túlzással , polgárinak" tekintett Magyar Nemzet 1987. október 29-i száma említette meg - némiképpen , elrejtve", a Sport és a Bélyeggyűjtőknek rovat alatti, egy veszett rókáról szóló tudósítást megelőző kis hírben: másnap a Magyar Tudományos Akadémián nemzetközi pszichoanalitikus konferencia kezdődik. A szerző nélküli közlés beszámolt Nemes Lívia tervezett megnyitójáról, valamint röviden összegezte a tematikát, és jelezte a konferencia többnyelvűségét."" Azt gondolhatjuk, hogy könnyen magyarázható ez a történet: a , néplapok" még mindig idegennek, politikailag gyanúsnak érezhették a pszichoanalitikus elméletet és módszert (annak ellenére, hogy a magyar tudomány hivatalos fellegvára, az Akadémia adott helyet a rendezvénynek), és inkább elhallgatták, míg a Magyar Nemzet - a korabeli munkamegosztást követve - , hajlott" a renitensségre. Ez a magyarázat azonban mégsem pontos, mivel bizonyos pszichoanalitikus eseményekről mégiscsak tudósított a Népszabadság és a Népszava is. A Népszava október 14-i száma például 1987. november 1-2-ára jelezte, hogy a Miskolci Akadémiai Bizottság nemzetközi emlékülést tart a neves, , ma is" korszerűnek számító orvos-pszichoanalitikus, Ferenczi Sán470. [Nemzetközi pszichoanalitikus konferencia.] Magyar Nemzet 1987. október 29. 50(255). 7.
