Seite 148 [148]
OCR
146 e Élettörténet és pszichoterápia azt mondta, hogy nem, nekünk a lakosság teljes vertikumát, alulról a legfölső szintekig föl kellett vállalnunk a pszichiátriai ellátást. És ráadásul ő fölvállalta a VIII. kerületet, ami hát akkor pláne egy lenézett kerület volt." Juhász Pálra azonban nem csupán az érdekeiket védő professzorok orroltak meg, de az államhatalom sem nézte minden tettét jó szemmel. Az egyik ilyen tevékenysége egy szociálpszichiátriai kutatás volt. Az 1960-ban induló, prospektív, longitudinális vizsgálat egy Szabolcs-Szatmár megyei falu, Csengersima lakóinak testi-lelki állapotával foglalkozott. Eredményei alapján az erőszakos teeszesites - a földtöl, együttal az autonömiätöl valö megfosztottsäg - rendkívül kedvezőtlenül hatott a lakosok egészségére, ezután jelentős részüknél neurotikus betegségek voltak regisztrálhatók, vagyis az erőszakos téeszesítés ,tsz-neurózist" eredményezett (JUHÁSZ 1970; KOPP - SKRABSKI - SZEDMÁK 1999; Kovács 2013: 214-217). Később Juhász a megbetegedések növekedését néhány évig tartó krízisként értelmezte, miután a falusiak belátták, hogy mégiscsak jobb a szövetkezetben, majd sokkal inkább az urbanizáció kedvezőtlen hatásait hangsúlyozta a neurózisok kiváltó okaiként (BRÁDY 1983). Bár a csengersimai kutatás sem tartozott a hatalom kedvelt témái közé, s csak óvatosan lehetett róla beszélni - többek között Juhász nekrológjaiból is megtapasztalhatjuk ezt -, egy másik , botrányos" tettéről már meg sem lehetett emlékezni. Nevezetesen arról, hogy 1983 nyarán a Pszichiátriai Világszövetség egyik vezetőjévé választották (VAN VOREN 2010a: 36), és hogy az esedékes pszichiátriai világkongresszust abban az évben Budapesten rendezték volna. A szervezési munka jóval korábban kezdődött, 1982 végén , a kongresszus szervezésében már ott tartottunk, hogy a pécsi Csontváry Múzeummal megegyezés született, hogy egy-két Csontváry-képet fölhoznak a Nemzeti Galériába, mert ott lett volna a kongresszus, a Várban." A legjobb úton haladó kongresszusszervezést azonban leállították, ugyanis miután a Szovjetunió egyre több kritikát kapott a pszichiátriai gyakorlatára vonatkozóan, pontosabban a pszichiátriai gyakorlatával való politikai visszaélés címén, 1983 januárjában kilépett a Világszövetségből (VAN VOREN 2010b). A , baráti Szovjetunió" elvárta, hogy szövetségesei hozzá hasonlóan cselekedjenek (mint ahogy például egy másik szakma: a sportolók és sportdiplomaták esetében egy évvel később, 1984-ben, a Los Angeles-i olimpia ügyében történt, ahonnan a szocialista blokk csaknem egységesen távol maradt)."7 Jelen esetben ugyan voltak, akik követték a Szovjetuniót, és kiléptek, azonban Magyarország a maradás mellett döntött. Sőt a hazai pszichiáterek nem egyszerűen csak maradtak, de még kongresszusszervezés kellős közepén is 15 Történeti interjú II[/9/202. »° Történeti interjú II[/9/200. 427 Lasd: RADVANYI 2014.
