Seite 147 [147]
OCR
5. Intezmenyesüles « 145 jelentkezhetett osztályos felvételre. A felvételről, elbocsátásról, áthelyezésről ezután már nem a hatóság képviselője vagy a hozzátartozók döntöttek, hanem a főorvos (MÁRIA 1967). Az 1966-os rendelet tehát a korábbiaknál jóval humánusabb és a korszerű szakmai ismereteknek megfelelőbb volt. 1969-ben az Egészségügyi Minisztérium hasonló szellemben adott ki állásfoglalást, a pszichiátriai fekvő- és a járóbeteg-, valamint a rehabilitációs ellátás komplex fejlesztését megcélozva." Juhász Pál open-door törekvései igen jól illeszkedtek az előbbi egészségpolitikai elképzelésekbe, hiszen a lehetőség szerinti rehabilitációt tartották szem előtt, a szocioterápia"? szerepét hangsúlyozva." Juhászt a pszichoterápiák, a szocioterápia elkötelezett híveként ismerték, de egyetlen irányzatot sem tekintett egyedül üdvözítőnek, inkább - vérbeli klinikusként - az általa ismert módszerek ötvözetére törekedett. Tudományos munkássága is elismerésre méltó, egyesületi tagságai, tisztségei közül pedig megemlítendő: a Magyar EEG Társaság főtitkára, majd alelnöke, az [deggyógyászati Szemle felelős szerkesztője, MPT-elnökségét megelőzően pedig a Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társaságának vezetőségi tagja volt (HUSZÁR 1984; OZSVÁTH 1984; JUHÁSZ 1984). Az előbbi életrajz alapján akár azt is mondhatnánk, hogy szocialista rendszer minden szempontból elismert orvosáról van szó, akit a hatalom a legmesszebbmenőkig támogatott. Bizonyos mértékig ez így is történt: ezt láthatjuk, amikor a háború utáni Franciaországban tanulmányúton lévő, az ottani kommunista mozgalom által közvetített eszméktől lelkesült - egyébként kálvinista gyökerekkel rendelkező, az orvosi tevékenységre szolgálatként tekintő - fiatalembert a hazatértét követően, 1950-ben kiemelték, pontosabban behívták, és a hadsereg egyik főorvosává tették. Más kérdés, hogy Juhász , jó viccnek" tartotta, hogy karpaszományos őrmesterből nagy hirtelen alezredessé léptették elő (VÁmos 2012: 18). A hatalmas ugrást kiválóan abszolválta, a neurológia mellett a számára nagyobb kihívást jelentő pszichiátriában is elmélyedt, ez vezetett a későbbi debreceni, majd budapesti egyetemi feladataihoz. Szakmai referenciái és a Párt szempontjából tekintett megbízhatósága is kellett ahhoz, hogy például a Pszichiátriai Klinika gyakorlatát átszervezhesse: , Itt az egyetemi klinikák addig olyan címen, hogy az oktatást szolgálja, hát ugye a professzorok nagyrészt magánklinikáiként működtek, és Juhász 12 Irányelvek az elmeegészségügyi ellátás fejlesztéséhez címmel. Ismerteti az ajánlás egyik szerzője: TARISKA 1976. 4123 A szocioterápia: közösségi, rehabilitációs célú foglalkozás. Tágabb értelemben a terápiás közösségben való működés is egyfajta szocioterápia, de általában az ergoterápiás módszereket (munkaterápia és gyógyfoglalkoztatás), valamint a művészeti csoportterápiákat értik alatta. Lásd: TRINGER 2001: 520-522. #4 Móré Erzsébet: A zár nyitja a szocioterápia. Fejér Megyei Hírlap 1981. március 26. 37(72). 4.
