Seite 146 [146]
OCR
144 e Élettörténet és pszichoterápia meghonosította a Bálint-csoportokat (HUSZÁR 1984; OZSVÁTH 1984; JUHÁSZ 1984). Szorgalmazta az úgynevezett open-door (nyitott ajtós) pszichiátriai rendszer bevezetését: az országban először ő hozta létre az első ilyet Debrecenben, ezt Budapest (1968), majd a vidéki kórházak követték."" A klasszikus zárt osztályok számát tehát jelentősen csökkentették, bár természetesen azok sem tűntek el teljes mértékben. Mindenesetre látható jelei voltak annak, hogy az úgynevezett terápiás nihilizmusnak, tehát a - kényszerből - minimális gyógyító eszközzel végzett pszichiátriai kezeléseknek végük van. Ez elsősorban a pszichofarmakonok megjelenésének volt köszönhető: 1952-ben, a klórpromazin kifejlesztésével indult a sor, ezt más neuroleptikumok, majd benzodiazepinek, antidepresszívumok követték (TRINGER 2001: 57). Mindezek előtt , még nem voltak aktív kezelések, csak elektrosokk. A betegek egy életen keresztül elmegyógyintézetben voltak, és csak keveseknek sikerült kikerülni. Ma megfordult a világ. Ma a betegek csak néhány hetet töltenek benn... Jöttek az új kezelések, az új gyógyszerek. Csodálatos esetek történtek. Ott feküdt 20 éve a katatón beteg, megkapta a Largactilt,"okelj fel és jarj«, és a katatón beteg felkelt és járt. Amulatos. Ez 1955-ben volt” (PANETH 2013: 18). Részben ez a látványos fejlődés indította arra a hazai döntéshozókat, hogy az 1960-as évek második felétől megreformálják az elmebeteg-ügyet. Az 1966. évi 12. tvr."! abból indult ki, hogy az elme zavarai gyógyíthatók, tehát rendkívül lényeges, hogy a páciens minél előbb orvosi segítséget kapjon, felvételt nyerjen a pszichiátriai osztályra, vagyis már enyhébb tünetek esetén be lehet utalni elmeosztályra, nem szükséges megvárni az ön- vagy közveszélyes állapot kibontakozását, mint a korábbi szabályozás szerint. A rendelet ugyanakkor szentesítette a megalkotása előtt már kb. egy évtizeden át bevettnek számító gyakorlatot, hogy bár az addig érvényben lévő szabályozás szerint hatósági orvos (tisztiorvos) döntése kellett volna a felvételhez, mégis, ekkor már a legtöbb esetben pszichiáterek beutalásával érkeztek a betegek, illetve szükség esetén más orvos is javasolhatta felvételüket. A korábbi, adminisztratív szintet jelentő járásbírósági szemle helyett most már szakmai fórum: az orvosi bizottság vált illetékessé abban, hogy eldöntse: a beteg a maximum nyolchetes megfigyelési időszak elteltét követően továbbra is az osztályon maradjon-e; emellett - a paciens vagy hozzátartozója által - korábban is kérhető a 8 napon belül megtartandó felülvizsgálat. Az új rendelet értelmében a beteg maga is #9 "Móré Erzsébet: A zár nyitja a szocioterápia. Fejér Megyei Hírlap 1981. március 26. 37(72). 4. #° Klörpromazin. a A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1966. évi 12. számú törvényerejű rendelete az elmebetegek gyógykezeléséről és gondozásáról. Magyar Közlöny 1966. június 8. (36). 343-346. Végrehajtási utasítása: Az egészségügyi miniszter 5/1966. (X.1.) EüM számú rendelete. Magyar Közlöny 1966. oktober 1. (61). 569-578.
