Page 142 [142]
OCR
140 e Élettörténet és pszichoterápia tapasztalniuk, hogy az aláírások bizonyos veszéllyel, például állásvesztéssel járhatnak. Némi tanácskozást és a leendő első elnök, Juhász Pál megnyerését követően elindulhatott az aláírásgyűjtés: a szükséges 50 helyett 71-en jegyezték a megalakítást indítványozó kérvényt. Bár Füredi főorvos emlékei szerint mind a MIET, mind a MOTESZ ellenezte az újabb szakmai társaság alakítását, mert nem látták biztosítottnak a szervezet egységességét a biológiai és nem-biológiai orientációjú pszichiáterek között. Mivel azonban a végső szót mégiscsak Schultheisz Emil mondta ki, ennek nem volt túl nagy jelentősége: létrejöhetett az önálló pszichiátriai társaság (Füredi 2011: 55-56). Mindez a Kádár-korszak sajátos megoldásával, a felülről sugalmazott vagy éppenséggel elvárt aktivitással, a demokráciára jellemző eszközök felvonultatásával (aláírásgyűjtés, szakmai szervezetek véleménynyilvánítása), ugyanakkor azoknak korlátozott figyelembevételével, és végső soron a hatalom képviselője akaratának teljesülésével történt. Arról, hogy a pszichiáterek kérelmének ötletadója valójában a fölöttes szerv képviselője, a nagy nyilvánosság előtt nem illett beszélni, a furcsa játszmához ez is hozzátartozott." Az irányított összeesküvés-jelleg természetesen semmit nem von le abból a tényből, hogy a lélek gyógyítói, többek között a pszichoterapeuták, komoly szakmai fórumot, hátteret nyertek: , a neurológia ernyője alól való kilépés, a szegény rokon státuszából az önálló szakmai identitás felé tett lépés nagy jelentőségű volt” (Kopacz 2019: 156). A Magyar Pszichiátriai Társaság tehát 1980. május 16-án tartotta alakuló ülését Budapesten, az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Szentkirály utcai Semmelweis-termében, és a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetségének 60. tagszervezetévé vált. Az eseményt rendkívül nagy érdeklődés kísérte: , Még a széleken álló két szobor talapzatán is ültek" (FÜREDI 2011: 57), egyesek a folyosóról voltak kénytelenek követni az eseményeket. A nagy érdeklődés azonban korántsem jelzett teljes egyetértést: a MIET akkori elnöke, Tariska István kifejtette, hogy elhibázott döntésnek véli az új társaság alakítását. Ennek ellenére a nagy többség a megalakulás mellett voksolt, megválasztották a tisztségviselőket, hangos tetszésnyilvánítás mellett megtörtént Juhász beiktatása (FÜREDI 2011: 57): a tudományos ülés örömünneppé alakult, a magyarországi pszichiáterszakma tulajdonképpen születésnapját ünnepelhette. Az MPT-n belül a pszichoterápia művelői igen jó helyzetbe kerültek. Egyrészt azért, mert a vezetőségen belül jó néhányan rendkívül fontosnak tartották - és természetesen maguk is művelték - a pszichoterápiát: többek között Füredi János, Goldschmidt Dénes, Hárdi István, Ozsváth Károly, Paneth Gá108 Például a megalakulást hírül adó szakcikkben sem említik a miniszter szerepét a történtekben, noha az aláírásokról szólnak: FÜREDI - BUDA 1980.
