OCR
132 e Élettörténet és pszichoterápia zissel foglalkoznak (PErő 2013: 138). Mindenesetre a pszichoanalízis olyan terület volt, amely , hangulatában illegálisnak" számított, bár a "70-es években nem járt érte különösebb megtorlás (FLASKAY 2013: 115), ugyanakkor esetenként bizonyos munkahelyi nehézségekkel számolni lehetett (LUKAcs 2013: 27). A terápia és a képzés egyaránt lakásokban folyt, formális-legális keretek nélkül: , egy titkos szektának is mondhatnám, de nem bántott a kutya se. Az elérhető-választható analitikus mesterek és képzések elérhetőségei , teljes titokban, informális módon terjedtek" (PETŐ 2013: 8), de azért oly módon, hogy az érdeklődő fiatal értelmiségiek, egyetemisták rálelhettek. Az, hogy a pszichoanalízis ilyen szabadkőműves-jelleget öltött, két tényezővel magyarázható. Az egyik a Vikár György által megfogalmazott , tiltott gyümölcs"-motívum, vagyis a pszichoanalitikus pszichoterápiának nem-egészen-bevett, nem-egészen-hivatalos mivolta. A túlszabályozott társadalomban, ahol a hatalom csak a saját maga által létrehozott és működtetett intézményeket tűrte meg, egy formalitást nélkülöző - de korántsem feladat nélkül való - egyesülethez, pontosabban társasághoz tartozni, ráadásul olyanhoz, melynek ideológiájáról néhány évvel azelőtt még nem lehetett beszélni, bizonyos szempontból rendszerellenes, de legalábbis rendszerkritikus tevékenységnek számított, még akkor is, ha tényleges rendszerkritika nem hangzott el egy analitikus szemináriumon: maga a részvétel számított annak. Mindez annak ellenére történt így, hogy - mint már jeleztem -a hatalom bizonyos prominens képviselői támogatóan álltak a pszichoanalitikus gyakorlathoz. Ez a támogatás nem csupán a , Faludi utca" megalapítását eredményezte, hanem a pszichoanalitikus szakirodalom kiadásának megindítását is. Buda Béla elbeszélése szerint az empátiáról tartott előadássorozatának sikere vezetett a régóta nélkülözött szövegek kiadásához: , Hívattak egyszer a Gondolat Kiadóba, hogy ebből könyvet kell írnom, Aczél elvtárs kérésére... nem akartam a könyvkiadást vállalni. Szabályos alku keletkezett, kialkudtam a Pszichoterápia című szöveggyűjteményt, és a Freud-kiadások megindulását a Gondolatnál" (BupA 2011/2019: 237). Hozzá kell tennünk: az Empátia első kiadása 1978-ban, a , kialkudott" kötetek csak 1982-ben jelentek meg - tehát az enyhülés korántsem zajlott túl gyors ütemben. Az 1970-es években még nem volt időszerű a Freud-kiadás, még nem kaphattak ekkora nyilvánosságot a pszichoanalitikus tanok: maradt a fél-legalitás. (Nem véletlen, hogy a pszichoterápiák és az alternatív művészetekhez sorolt tevékenységek sokszor összetalálkoztak: a lélekhez való kapcsolódás, a szabad önkifejezés vágya mellett ez a periféria, a fél-legalitás is összekötötte őket.) A képzésben és analitikus gyakorlatban részt vevők identitását nagyban meghatározta ez a félig-titkos, félig-látható világ. Az, hogy nem a hatalom 391 Történeti interjú [/7/202.