OCR
3. Hivatásválasztás e 87 mészetesen megint csak a történelem állt - a lányában valósult meg (FÜREDI 2019: 79). A család nem csupán a rábeszéléssel hathatott a pályaválasztásra: akár az anya betegsége, akár a nagymama korai halála a gyógyítás felé terelgették az érzékeny gyereket (FÜREDI 2019: 131, 167). Máskor a család nyomása inkább az ellenkezdőjét váltotta ki: az apjával rossz viszonyban lévő fiatal lány tulajdonképpen gyerekorvos szeretett volna lenni, de mivel apja az orvosi egyetemre szánta, ő dacból inkább az , alternatív orvoslást", a pszichológiát választotta." Máskor éppenséggel a környezet ellenállásával, legalábbis értetlenségével szemben kellett megvívnia a harcot a későbbi terapeutáknak. Bár olyannal is találkoztunk, hogy a nyelvész apa sokkal inkább a bölcsészetet, mint az orvoslást választotta volna a fia számára - , majd" kitagadtak, hogy én orvos akarok lenni""7 -, ez mégsem számított tipikusnak. Az azonban többször előkerült, hogy az újnak számító tudománnyal, vagyis a pszichológiával a fiatalok környezetében nem igazán tudtak mit kezdeni, hiszen nem ismerték eléggé. A hat elemit végzett édesapa számára természetesen eléggé megfoghatatlan volt az általa csak , szihológiának" mondott diszciplína." Olykor viszont a középiskola, a tanárok is igyekeztek lebeszélni az érdeklődő növendéket a , nem létező pälyaröl”.”” Néhány évvel később változott a helyzet, és már a gimnáziumok is oktattak általános lélektant, de érdekes módon ezeket a stúdiumokat a pszichoterapeuták közül senki nem nevezte meg motiválóként, érdeklődést felkeltőként, sőt inkább arról beszéltek, hogy rendkívül unalmasnak találták ezeket az órákat. Ennek ellenére az iskola és az olvasmányok számos esetben valóban segítették a szakma felé fordulást, ám ekkor nem a tankönyvekre, hanem elsősorban a szépirodalomra kell gondolni. A jó képességű, érzékeny fiatalokban gyakran az , elesettekkel, nehezen élékkel, megszomoritottakkal”?#° foglalkozó olvasmányok alapozták meg a pszichológia szak, a segítő szakma utáni vágyódást. Azokban az otthonokban, ahol a szülők , tele voltak veszteséggel"! és ahol éppen rossz élményeik miatt a gyereket is rendkívüli módon féltették, az olvasást mégis — mint veszélytelent - engedélyezték neki: és ennyi elég is volt a világra nyitott, mások problémáit megoldani vágyó diáknak, hogy elköteleződjék a lélektani gyógyító munka iránt. 76 "Történeti interjú I[/9/241. 77 Történeti interjú II[/1/65. 75 "Történeti interjú I[/6/162. 79 Történeti interjú II[/8/181. 280 "Történeti interjú I[/7/181. #1 "Történeti interjú I[/6/167.