Page 82 [82]
OCR
80 e Élettörténet és pszichoterápia nyaik elvégzése, és köreikben mekkora a lemorzsolódás.?" A pártkongreszszusi határozatnak megfelelően - , a jövőben ne kevesebb, hanem több legyen a munkas- és parasztszarmazasu”*” - a fizikai dolgozók gyermekei a korszak egészében több segítséget kaptak a felvételire való felkészüléshez, mint társaik. Például kizárólag számukra a középiskolákban az utolsó két évben a felsőoktatási felvételi tárgyakból ingyenes, felvételi előkészítő tanfolyamokat szerveztek. A tehetséggondozás mellett a felsőoktatási reform keretében számos olyan intézkedést is hoztak, melyek közvetetten szolgálták a fizikai dolgozók gyermekeinek a felsőoktatási intézményekbe történő bekerülését. Megreformálták az ösztöndíjrendszert: a hallgatók az egy főre eső családi jövedelem alapján, differenciáltan részesülhettek támogatásokban, bővítve a természetbeni juttatások körét, és így az egyetemisták többsége a korábbinál jóval kedvezőbb helyzetbe került. Például a legalacsonyabb jövedelműek igény szerint (háromszori, kedvező árú étkezéssel járó) diákotthoni elhelyezést és rendszeres szociális támogatást, a nem kollégisták kedvezményes ebédet és szintén rendszeres pénzbeli juttatást kaptak. Emellett -elömenetelüktöl függö - tanulmányi ösztöndíjhoz jutottak, jó vagy jeles átlaggal pedig a tandíjfizetéstől is mentesültek, míg a tandíjasok szociális helyzetüket és tanulmányi eredményüket egyaránt figyelembe véve fizettek." A reform szellemében számos jóléti beruházást hajtottak végre az egyetemeken: menza- és kollégiumfejlesztesek törtentek (VAJDA 1965; GOMBÁR 1963). A fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását nem csupán a tehetséggondozás és az egyetemi juttatások terén igyekezték segíteni. Mivel a korábban munkás vagy dolgozó paraszt kategóriába esö, 1963-töl „F-esnek” számítókat továbbra is lajstromozták az egyetemek, éves statisztikai számadásukban büszkén szerepeltették, hogy hallgatóik hány százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Mindenképpen előnynek számított az egyetem -— hatalom általi -— megítélése szempontjából, ha hallgatóik minél nagyobb hányada volt az , F-esek" közé sorolható. Még a kötelező származási kategorizálás > Benedikt Ottó: Az egyetemi tanár szemével. Népszabadság 1962. szeptember 6. 20(208). 3. 752 Bálint Béla: Származás és képesség. Köznevelés 1963. március 22. 19(6). 161. #3 Ilyen tanfolyamokat még a rendszer utolsó éveiben is tartottak. Lásd: BÖHM 1985: 459. 34 A művelődésügyi miniszter 158/1963. (M. K. 14.) M.M. számú utasítása a felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói részére juttatható állami támogatásokról. Művelődési Közlöny 1963. július 15. 7(14). 361-365.; A művelődésügyi miniszter 159/1963. (M. K. 14.) M.M. számú utasítása a felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóinak tandíjáról. Művelődési Közlöny 1963. július 25. 7( 14). 365-366.; A művelődésügyi miniszter 6/1963. (XI. 6.) MM számú rendelete a társadalmi tanulmányi ösztöndíjról szóló 22/1963. sz. (IX. 21.) Korm. sz. rendelet végrehajtásáról. Magyar Közlöny 1963. november 6. (78). 584-592. 755 Terjeszkedik az egyetem. Esti Hírlap 1963. november 1. 8(257). 3.; Nagy összegű beruházásokkal gazdagodnak az egyetemek és a főiskolák. Kisalföld 1964. július 19. 9(168). 1.; Új egyetemi kollégiumok nyílnak. Népszava 1964. július 28. 92(175). 1.
