Oldal 81 [81]
OCR
3. Hivatásválasztás e 79 senek az felvételi eljárásban. A rendelet indoklása szerint a változtatás azért történt, mert az épülő szocializmusban egyre nagyobb a felsőoktatás jelentősége, így minél szélesebb köröknek kell meg adni a bekerülés lehetőségét." Némely korabeli híradás a politikai hátteret is megvilágítja: Kádár János , aki nincs ellenünk, az velünk van" elvét" említették. Ez a kádári , szocialista humanizmus" köszönt vissza 1962-ben, a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusán, amely a felsőoktatás reformját elindította (ERDEY-GRuZz 1963: 12). A korabeli krónikások szerint a származásra vonatkozó kérdések eltörlését az egyetemi felvételiken a társadalom változása teremtette meg. A , dolgozó osztályok egységes társadalmában" ugyanis minden dolgozó legyen az gyári munkás vagy orvos - a szocializmust építi, tehát értelmetlen a foglalkozási szempontú megkülönböztetés. A társadalom efféle egységesülése következtében pedig az apolitikusok, sőt a , volt ellenséges osztályok tagjai" is szabadon dolgozhatnak, egyetemre járhatnak (bár a rendszer korántsem mondott le ideológiai nevelésükről) (Darvasi 1962). Más megfogalmazásban: , Ha a háborúban az ellenség letette a fegyvert, emberségesen kell bánni vele. Az osztályharcban is érvényes ez a megfontolás." Vagyis: a legyőzött, beilleszkedni kész osztályellenség viszonylagos szabadságban dolgozhat és tanulhat, annak érdekében, hogy ne lázadjon a rendszer ellen. Bar 1963-tól kezdve a felvételizőt a szülők - jelentkezéskori és 1938 elötti foglalkozása és vagyoni helyzete szerint már nem kellett kategorizálni, a szabályozást követően mégis előny maradt a megfelelőnek tekintett származás. Ezt a döntéshozók nem is rejtették véka alá: ez már abból is látszik, hogy bár a kategorizálást megszüntették, továbbra is jelölték, számontartották, hogy a jelentkező fizikai dolgozók gyermeke-e (alias: F kategóriás-e) (DEVICH 1968: 80 -81). Az 1963-as , reform"-rendeletben szerepel, továbbra is társadalmi feladat marad, hogy a fizikai dolgozók gyerekei minél nagyobb számban kerülhessenek a felsőoktatásba: ennek elsődleges eszközeként a tehetségfejlesztést és a nagyobb anyagi támogatást nevezték meg." A tehetségfejlesztés a munkás- és parasztfiatalok felvételi előkészítését, illetve egyetemre kerülésüket követően részükre tartott konzultációkat jelentette. Ezeket a terveket számos egyetemi oktató üdvözölte, hiszen ők maguk tapasztalhatták, milyen nehézséget jelent a nem megfelelő felkészültséggel rendelkezőknek tanulmá»7 A művelődésügyi miniszter 3/1963. (V. 19.) MM sz. rendelete a felsőoktatási intézményekbe való felvétel szabályozásáról. Magyar Közlöny 1963. május 19. (34). 227-230. 48 Kádár 1961-ben, a Népfront ülésén mondott beszédében a , velünk" szó helyett a Magyar Népköztársaság, az MSzMP, a Népfront szavakat használta, ennek leegyszerűsítése a nevezetes mondat. RAINER 2000. 40-57. (Az alapelv egyébként újszövetségi: Mk 9, 40; Lk 9,50.) 49 Tiszta eszményeink, nemes céljaink jóváhagyását kérjük: Gáspár Sándor elvtárs választási nagygyűlése a Beloiannisz-gyárban. Népszabadság 1963. február 14. 21(37). 2. »° A művelődésügyi miniszter 3/1963. (V. 19.) MM sz. rendelete a felsőoktatási intézményekbe való felvétel szabályozásáról. Magyar Közlöny 1963. május 19. (34). 227.
