Oldal 67 [67]
OCR
2. A rendszer és a pszichoterápia s 65 hogy az érdemesnek ítélt szakember nem viselkedett megfelelően; vagy — és ez a legvalószínűbb - a hatalom büntető, pontosabban jutalommegvonó intézkedésének feltárását nem tartotta nyilvánosságra hozandónak, még akkor sem, ha erről a mechanizmusról mindenkinek lehettek ismeretei, és akkor sem, ha ez alatt a nyilvánosság alatt csupán egy megfigyelési dosszié rendkívül szűk közönségét kell értenünk. 1985-ben a Művelődéskutató Intézet kiadásában megjelenhetett Méreinek a börtönben írt Lélektani naplója. Az állambiztonság ugyan kissé tanakodni látszott, hogy mit kezdjen a kiadvánnyal, de végül nem léptek az ügyben. Okaik a következők voltak: egyrészt a kiadvány politikai kérdéseket egyáltalán nem tárgyalt, másrészt mindössze 2000 példányban?" jelent meg, elsősorban a szakmának szánva, további kiadását nem is tervezték, valamint arra tekintettel, hogy posztumusz kiadványnak készült, de megjelentetését előrehozták."" Tulajdonképpen ezzel az üggyel zárult az ekkor már igen rossz egészségi állapotban lévő Mérei megfigyelése, pontosabban az előbb idézett jelentés keletkezése után 9 hónappal javasolták dossziéjának lezárását. A pszichoterápiás tevékenység révén megfigyeltek kapcsán meg kell említenünk az alternatív művészet, az ellenkultúra képviselőit is. Mint - a Merei-dossziéból - láttuk, Halász Péter betiltott színháza lehetőséget kapott arra, hogy Goldschmidt pesthidegkúti osztályán fellépjenek, sőt komoly szerephez jutottak a kísérlet során. Az Inconnu elnevezésű formáció" szintén többször tartott előadást budapesti pszichiátriákon az 1980-as években, az államvédelem mélységes rosszallásától kísérve. A hatóság szadistának és mazochistänak belyegezte 1980 novemberi performanszukat, mely „a kultúra és az erkölcs egészével szembefordul", a társadalomra nézve pedig kiemelten veszélyesnek minősíthető." , Kalocsai" jelentése szerint csaknem egy évvel később ismét fellépett az Inconnu a Kulich Gyula téri?" klinikán. Eredetileg október 23-ra időzítettek, de végül mégsem vállalkoztak a kényes, évfordulós időponton történő bemutatóra. Az előadás egyébként - mely érzékelhetően mély hatást gyakorolt a beszámoló írójára - az elnyomás és a gyász képzeAmi manapság igen soknak számít, különösen egy szakmai kiadványt tekintve. 2099 ÄBTL - 3.1.5 - O - 10986/4. Figyelő-dosszié: Mérei Ferenc. 3. köt. Jelentés. 1985. márc.20. 189. #° Az 1970-es években alakult csoport, melynek tevékenységét , radikális művészeti határátlépések és ellenzéki állásfoglalások" jellemezték (NAGY 2018: 39). A csoportnév onnan származik, hogy a tagok a postai küldeményeken nem tüntették fel a saját nevüket, ehelyett a feladó nevéhez a küldemény tényleges címzettjét írták, és fiktív címzetti adatokkal dolgoztak. Így a posta a levelet a , Címzett ismeretlen / Inconnu" megjegyzéssel a feladóként megnevezett tulajdonképpeni címzetthez továbbította, és a tényleges feladót — a csoporttagot - nem hozhatták összefüggésbe a küldeménnyel. Az előbbi mail-art-vonal mellett számos művészeti akciót, kiállítást szerveztek, szamizdatot jelentettek meg. Lásd: NAGY 2016; NAGY - SZARVAS - SZÉKELY 2019. m ÁBTL - 3.1.5 - O - 19618. Személyi dosszié, ,, Festő". Intézkedési terv, 1982. jan. 9. 308. m A mai Kálvária tér
