OCR
2. A rendszer és a pszichoterápia s 47 vonatkozott az intézet főkönyvelőjére és annak családjára. A nem megfelelő származású egykori főhadnagyot egyébként tartótisztje ajánlotta szíves figyelmébe rögvest azzal a feladattal, hogy , Hegyi" készítsen vázlatot kollégája szolgálati lakásáról. Emellett beszámolt főkönyvelője vallásosságáról, gyanús rádióhallgatási szokásairól, vendégeinek kinézetéről, elutazásairól és szintén klerikális fiainak munkájáról, amire igényt is tartott a másik oldal (GERVAI 2015: 105-107). Ahogy látható, a vidéki munkaterápiás intézetben dolgozó rovott múltúak nem jelentettek kiemelkedően nagy veszélyt a szocialista társadalomra, hiszen a főkönyvelő egészen 1980-as nyugdíjazásáig ebben az állásában működött. Szemmel tartották, mégis hagyták dolgozni a képzettségének megfelelő pozícióban. De titkárnőként dolgozhatott itt egy 1956-os, a börtönben meghalt elítélt özvegye is, aki férje halálhírét véve idegösszeroppanást kapott, három gyermekét pedig állami gondozásba vették. 1967-ben már gyógyultan (és a páciensek helyzetét nyilván mélységesen átérezve) dolgozhatott Goldschmidt intézetében."" Az intaházi intézmény nem csupán a pácienseknek lehetett menedék, kapaszkodó, vagy ha úgy tetszik: „aranyketrec”. Bármennyire is a megnyugvás helyét jelenthette a terápiás közösség, ,, Hegyi" jelentései nem kímélték orvoskollégáit sem. Az említett fiatal orvost sem, akinek kitűnő képességeit és képzettségét ugyan elismerte, de azt nem hallgatta el, hogy az illető régebben - az orvos 1962-ben került Intaházára, a jelentés 1965-ben készült - havonta egyszer Budapestre utazott, ahol bibliakörön vett részt, és ezzel a vallásos társasággal egy bizonyos antimarxista kônyvet is olvasott (GERVAI 2015: 107). Mivel a jelentés szerint a fiatal kolléga tulajdonképpen a főorvos tudtával, engedélyével utazott ezekre az alkalmakra, és az ügyeleti beosztáskor is figyelembe vették tervezett távolléteit, ,, Hegyinek" bizonyára nem lett volna ildomos elhallgatnia az utazgatás tényét."7 Ennek a budapesti utakról szóló híradásnak sem, vagy legfeljebb csak közvetetten lett következménye: a tehetséges fiatalember 1966. júliusi, Oxfordba tervezett látogatását a Belügyminisztérium meghiúsította. , Hegyi" jelentéseiben 1966 áprilisában került elő először, hogy kollégája a Keresztyén Ifjúsági Mozgalom szervezésében Angliába készül. Elmondása szerint a fiatal orvos egy 1956-os disszidens ismerősével áll levelezésben, aki magánemberként intézi majd a kiutazáshoz szükséges meghívást, ugyanis úgy könnyebben kaphat útlevelet, mint egy intézmény révén." Két héttel későbbi jelentésében ismét elővette az ügyet: beosztottja szeretne részt venni az Oxfordban, a Keresztyén Ifjak Világszövetsége által rendezendő általános orvoskongreszve ÁBTL - 3.1.2- M - 33556. Munkadosszié, , Hegyi". 1967. május 9. 105. 27 ÁBTL - 3.1.2- M - 33556. Munkadosszié, , Hegyi". 1965. 47. vs ÁBTL - 3.1.2- M - 33556. Munkadosszié, , Hegyi". 1966. ápr. 15. 85.