Oldal 32 [32]
OCR
30 e Élettörténet és pszichoterápia kását." Elképzelhető ugyan, hogy , Violáékat" is itt tartották fogva, azonban mivel 1944. június 21. óta nem élhettek a saját házukban, hiszen az nem számított zsidók által lakható - csillagos - háznak," így a házmesterük csak közvetve értesülhetett a dologról. (Október 23-án egyébként szintén ezen a területen kellett gyülekezniük a 16-60 éves - korábban be nem sorozott - zsidó férfiaknak munkaszolgálatra ÍBRAHAM 1997: 915; Csősz és mtsai. 2015: 92; MARKÓJA - BÁRDOLY 2016: 95-96]: a Tattersallt ebben az időben a nyilasok általános gyűjtőhelyként használták.) A környezettanulmány a munkahelyen folytatódott, ahol a személyzeti előadótól kértek tájékoztatást a pszichiáter asszonyról. Az elvtársnő a személyére nézve csekély terhelő adattal szolgált: , Viola" az , ellenforradalom alatt" az osztályon többekkel együtt a Szabad Európát hallgatta, de nem értett egyet a jobboldali törekvésekkel. Káros szenvedélye nincs, csupán cigarettázik, és naponta több kávét fogyaszt. Férje nem a kórházban dolgozik, rendezett életvitelűnek tűnik. Apja már nehezebb ügy: annyira félt a kitelepítésektől, hogy 1950-től inkább a városon kívül lakott, csak 1953-ban mert hazatérni egykori házába, ahol most lányával és vejével él, ők tartják el." Tíz nappal később, vagyis 1958. január 21-én a tájékoztatást igénylő nyomozó hadnagy tollából már készen is állt , Viola" beszervezési javaslata. A beszervezés azért vált szükségessé, mert a hatóságok tudomására jutott, hogy a pszichiáternő kórházi osztályán több ellenséges szemelyt rejtegettek - rejtegetnek, és a doktornő félénk, visszahúzódó természete ellenére segédkezett az ügyekben. A beszervezést hazafias alapon - tehát , Viola" rendszer iránti lojalitásában bízva próbálják majd megejteni, egy konkrét ügyet felhasználva ellene kompromittáló anyagként: azt tudniillik, hogy a kezelője volt egy háborús bűnösként nyilvántartott betegnek. A hadnagy precíz haditervet készített a művelet végrehajtására. Tervei szerint először el kell hívnia a jelöltet (alias: az áldozatot) a munkahelyén illetékes Tanács elnökhelyetteséhez , hivatalos ügyben", és külön szobát kérni a beszélgetéshez, ahol már az elnökhelyettes nem lesz jelen. A következő lépések pedig (a nyomozó hadnagy által pontokba szedve, de nem szó szerint idézve): , Huszonnégy óra múlva visszavitték őket a szájtátó házmester nem kis meglepetésére, aki már elintézettnek vélte őket és ahhoz mérten cselekedett. Üres szekrényeket találtak, de ismét lefekhettek saját ágyukba." GÁcs 1946: 182. Lásd még: PELLE 2016: 74., 77-78. "7 147.501/1944.-147.514/1944. IX. sz. Budapest székesfőváros polgármesterének rendelete. Zsidók által lakható épületek kijelölése a székesfőváros I-XIV. közigazgatási kerületében. Budapesti Közlöny 1944, 78(135). 3-8. Nem csupan a munkaszolgalatosokat allomasoztattak itt: ,,...feljelentés alapjan, a Timar utcai rendőrkapitányságról értem jöttek, és a tattersalli gyűjtőhelyre vittek, ahol átadtak a csendőröknek, akik a Margit-körúti katonai fogházba szállítottak" (DEUTSCH 2013). 88 ABTL-3.1.1.-B-84186. Munkadosszié. ,,Viola”. Környezettanulmäny, 1958.januär 11. 18-19. 88
