Oldal 29 [29]
OCR
2. A RENDSZER ÉS A PSZICHOTERÁPIA 2.1. Hogy kerülnek ide az ügynökök? Kutatásom egyik forráscsoportját a korszakban - annak második felében működő pszichoterapeutákkal készített, félig strukturált interjúk jelentették. Az interjúkészítés alkalmával még ki sem kellett ejtenem az államvédelem, állambiztonság vagy ügynök szavakat, elég volt a pszichoterápia és a hatalom esetleges összefüggéseit említenem, számos esetben máris felhúzott szemöldökökkel, értetlen pillantásokkal találkoztam. A társadalomtörténészek előtt természetesen nem ismeretlenek a foucault-i megállapítások a hatalom és a pszichiátria kapcsolatáról, a pszichiátria ez irányú meghatározottságáról (HUFFER 2016; KELLY 2014). A hagyományos orvosszakmai jellegű történeti munkákban a társadalomtörténeti szempontok idegenül hathatnak, " pedig a Kádár-korszak pszichoterapeutáinak működését egyértelműen ebben a kontextusban is elhelyezve szabad csak értelmeznünk. A korszakban az állambiztonság és a pszichoterápia meglehetősen szoros kapcsolatban álltak. Nem azért, mert a pszichiátria, a pszichoterápia kiemelt terület lett volna az államvédelem szempontjából, hanem egyszerűen azért, mert az állambiztonság az élet minden területén illetékesnek érezte magát." Interjúalanyaim vélekedése ebben a tárgykörben két szélsőséges álláspont között helyezkedett el. Az egyik végponton azt fejtegették: a hatalom egyáltalán nem szólt bele a pszichoterapeuták életébe, munkájába, azaz maga a felvetés is indokolatlan. A másik végpontot képviselők azt fogalmazták meg, tulajdonképpen - némi túlzással - csaknem mindenütt fenyegetettséget éreztek a munkájuk során, és azzal a gondolattal éltek együtt, hogy megfigyelik őket, jelentenek róluk. Néhányan ötletekkel is szolgáltak, hogy pontosan mely intézet és mely terapeuta - véleményük szerint bizonyára gazdag - állambiztonsági anyagát kellene feltárnom. Volt, aki azzal fogadott, pontosabban azzal utasított el, hogy számos dokumentum van birtokában, állítása szerint számos meglepetésekkel szolgáló irattal rendelkezik az 1980-as évekből, amelyek egy meghatározott intézmény létrejötte során, illetve azt megelőzően keletkeztek, amelyek több kollégát is bizonyára kellemetlenül érin7 "Ez az idegenkedés a pszichiátria esetében talán visszahatás az antipszichiátria túltársadalmiasított meglátásaira. Az antipszichiätriäröl läsd: Stafford 2012; Szasz 2009; BERLIM - FLECK - SHORTER 2003. 7 Azallambiztonsag és a pszichiätria kapcsolatäröl talän a politikai pszichiätria kerül elö leggyakrabban, ami ugyan Magyarországon - ellentétben például a Szovjetunióval - csak elvétve jelent meg, de mégis benne van a köztudatban. Lásd: KOvAI 2017.
