Oldal 27 [27]
OCR
1. Előzmények + 25 Kívánsága teljesülhetett (amit ő jelentős részben tanítványai eltökéltségének tulajdonitott):* az MTA-n ujrakezdhette gyermeklelektani kutatäsait, &s az ELTE oktatója lett.? A neveléstudományi, művelődéspolitikai tanácskozás 1956. október 1-6. között Balatonfüreden folytatódott - Mérei aktív részvételével (ZIBOLEN 1989) -, az SZKP XX. kongresszusának (EMBREE 1959; ELIE 2015; JONES 2013; KOLÁR 2012"), az MDP júliusi határozatának - azaz Rákosi eltávolításának -, valamint az értelmiségiek, írók reformtörekvéseinek szellemében: a pedagógusok visszautasítottak mindenféle dogmatizmust, és kinyilvánították, hogy , soha semmiféle erő nem tántoríthat el bennünket az igazság, a magyar nép, a magyar gyermek ügyének bátor szolgálatától!"" Az említett reformtörekvések a Dolgozó Ifjúság Szövetségének berkein belül alapított Petőfi Kör vitaestjein öltöttek formát. A Kör tizenkét nyilvános vitája közé tartozott az úgynevezett pedagógus-vita, ahol - az 1956. szeptember 28-án kezdődő vitafolyamon - Mérei Ferenc ügye ismét előkerült: ez nem is történhetett másképp, hiszen a résztvevők szerint az elmúlt néhány évről lehetetlen úgy beszélni, hogy Mérei teljes rehabilitációját ne szorgalmaznák." Mérei Ferenc tehát a pszicho-tudományok emblematikus alakjává vált, pontosabban a diktatórikus rendszer pszicho-tudományokkal szembeni eljárásának szimbólumaként tekintettek rá. (Az érintett egyébként betegsége miatt nem volt jelen az esemény első részén, írásba foglalt felszólalását, melyben a merevség, a dogmatizmus ellen foglalt állást, Pataki Ferenc elnök olvasta fel.)? Mérei Ferenc a forradalmi eseményekben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, az Egyetemi Forradalmi Diákbizottságának tanár tagjaként jutott szerephez (BECK - GERMUSKA 1997). Ugyan 1957 áprilisában az újjáalakult MTA Pedagógiai Bizottság tagjává választották," azonban korántsem érezhette magát biztonságban. Többen elővették a balatonfüredi pedagógus platformon elhangzottakat," többek között az ő előadását, és kimutatták, hogy amikor Mérei a dogmatizmus ellen emelt szót, valójában a marxizmus-leninizmus egészét támadta, és művelődéspolitikai nézeteire összességében a , kuruckodás" és a , revizionizmus" jellemző (NAGy 1958; Gepd 1957; ÁGOSTON 1958; BENCE 1958; SZARKA 1958). Ezek után talán nem meglepő, hogy Méreit és társait 1958 október* Gati Karoly: ,,Tisztelni az egyénit és szeretni a természetest”. Magyar Nemzet 1956. október 17. 12(245). 5. §9 "Mi akadályozta pedagógiánk fejlődését? Szabad Ifjúság 1956. szeptember 29. 7(230). 4. 7 A füredi platform. Kôznevelés 1956. oktéber 15. 12(20). 452. "7 F. F.. Több szabadságot az egyéni nevelési módszereknek! Magyar Nemzet 1956. október 14. 12(243). 4. 7 A Petőfi Kör vitája. Köznevelés 1956. október 15. 12(20). 453-466. 7 Újjáalakult az MTA Pedagógiai Bizottsága. Köznevelés 1957. április 15. 13(5). 102. 5 A platform pedagógus-recepcióját ismerteti: GÉCZI 2005.
