Page 23 [23]
OCR
1. Előzmények s 21 mel kapcsolatos tevékenységének nem találtunk hivatalos nyomát, nem lehet kizárni, hogy csakugyan tanácsokkal segítette a hatóságot. Ami viszont bizonyos: a neve által fémjelzett József Attila Kórházat az 1950-es években a ,Vegetatív neurózis" — azaz a szervi elváltozásoknak nem tulajdonított pszichés betegség - gyógyítására kinevezett intézmények egyikeként tartották számon." Közismert szaktekintély és megbízható pártember lévén, sokakat küldtek hozzá gyógykezelésre (például Galgóczi Erzsébet író 1953-ban, az egyetemi párttitkár javaslatára kereste fel) (BERKEs 1999:74), számos „protekciós beteg" - többek között Zelk Zoltán, Németh László, Ratkó Anna, Dobi István - fordult meg az intézményében (HADAs 1998). Szinetár nem csupán gyógyító figuraként jelent meg: Elek Judit emlékei szerint apját az állambiztonsági letartóztatásától a főorvos mentette meg, azzal, hogy bevitte a pszichiátriára (SÁNDOR 2011). És mindazok ellenére, amit a freudizmusról írt, az 1950-es években ,a sorok között átadta nekünk a pszichiátriai, pszichoanalitikus gondolati kincseket. Sokat tanultam tőle" - emlékezett egykori orvosa (HADAS 1998). A szintén stekeli analitikus Balint Istvan esetében viszont nem kétséges, hogy valóban az ÁVH-ban szolgált. A fent említett, második világháború utáni perben, ahol Szinetárt tanúként hallgatták meg, ő a Belügyminisztérium orvosszakértőjeként a vádlottak elmeallapotardél nyilatkozott.* 1945-t6l 1948-ig a BM Politikai Rendészeti Osztályán dolgozott, mellette rendelőintézeti munkát is végzett, és a rendőrök pszichológiai ismeretterjesztésére is gondot fordított (BÁLINT 1947a; BÁLINT 1947b), az orvosi szaklapokban pedig a megelőzés és a pszichoterápia szerepét hangsúlyozta a lelki betegségek szempontjából (Bálint 1947c). 1948-tól 1953-ig az ÁVH egészségügyért felelős vezetője volt, ekkoriban - egy visszaemlékező szerint, aki vallomásában beszélt erről - már a megfelelő veréstechnikára oktatta a beosztottjait (ARGEJÓ 2007).? Az bizonyos, hogy jelentős és dicstelen szerephez jutott a letartóztatások, kihallgatások során (LÁNYI 1997; FARKAS 1990; Kiss 1996). 1953ban - a szovjet orvosperek hazai adaptációjaként - őt is letartóztatták: nem minden kényszer nélkül ugyan, de bevallotta, hogy rendszeresen találkozott ,trockista, cionista" ideg-elmeorvos barátaival (köztük több analitikussal és a mär emlitett Szinetärral is) (ARGEJÖ 2018). Végül népellenes bűnök vádjával nyolc év szabadságvesztésre ítélték, melyből három esztendőt töltött börtönben. Neve 1956 októberében került újra elő: a fiatal orvosok Petőfi Körbeli vitáján a Rajk-per egyik vádlottja kifejtette: seammiképpen nem járulhatnak 3 Kérdezz-felelek. Elet és Tudomdny 1955. 10(50). 1570. 5 Murai-Metzl Lipótot és Spóner Rudolfot halálra, Herczeg Tibort életfogytiglani fegyházra ítélte a népbíróság. Népszava 1945. április 1. 73(37/56). 5. 5 Argejó Éva szerint Bálint 1947-ben tartott veréstechnikai gyakorlatot az ÁVH-ban, azonban a szervezetet csak 1948-ban hozták létre.
