Seite 21 [21]
OCR
1. Előzmények s 19 A pszichoanalitikus tevékenység tehát tulajdonképpen illegálissá, legfeljebb magánrendelés keretein belül, titokban űzhető tevékenységgé vált, és ez természetesen azt is jelentette, hogy a terapeutáknak állami állásokat kellett vállalniuk. A képzésben nem jelenhetett meg a pszichoanalízis, és a klinikai gyakorlatban is legfeljebb bújtatottan. Ezzel azonban korántsem ért véget a pszichoanalízis elleni hadjárat. Mérei Ferenc, az Országos Neveléstudományi Intézet igazgatója 1949-ben a pszichologizmussal, azaz a pszichológia túlzásba vitt alkalmazásával szemben fogalmazott meg kritikát, amelyben legnagyobb szerepe a ,,pesszimista és tarsadalomellenes” pszichoanalizisnek van (MÉREI 1949). Valamivel később azonban - bár munkásságáért Kossuthdíjat is kapott - már ő maga is ellenségnek számított, aki , mélyen ellenséges, sőt burzsoá nézeteit" korábban rafináltan elrejtette az elvtársak előtt, és magyarázataival megtévesztette a tőle tanulni vágyó pedagógusokat (SZÉKELY 1955). (A cikk megjelenésének idején egyébként Mérei már nem működött az említett funkcióban: 1950-től a fentiekhez hasonló vádak miatt rendelkezési állományba helyezték, évekig állást sem kaphatott [K. HorvATH 2011: 97-103]).” Nem csupán a Párizsban végzett, a pszichoanalízist kitűnően ismerő Mérei nyilatkozott ekkoriban mélységesen elítélően a freudi gyakorlatról. Így tett például a már a világháború előtt neves idegorvosnak számító stekeli analitikus," Szinetár Ernő is. Szinetár 1945-ben egy háborús per tanújaként szólalt fel: elmondta, hogy az egyik orvos vádlott mindenféle vizsgálat nélkül küldte a beteg munkaszolgálatosokat a frontra, az orvos végzettségűeket pedig különösen megalázó megjegyzésekkel illette: , Orvos?! Jó lesz sírásónak!”, „Ezek az orvosok többé nem lesznek a magyar anyák megrontói!""" Szinetár 1945 augusztusától már újra rendelt," majd az állami ellátásban komoly feladathoz jutott: 1947-ben a városvezetés megbízta a Lélek-egészségvédelmi (, mentálhygiénés" ) osztály létrehozásával a Szent János Kórházban." 1948. ápr. 23-án ezt a megbízást ugyan visszavonták, ? azonban 1949-ban közkórházi igazgató főorvosi kinevezést kapott," 1949 novemberétől pedig a 7 Az tn. pedológus-vádat a Képzés részben ismertetem. # Wilhelm Stekel (1868-1940) orvos, pszichoanalitikus kévetdje, aki Freud egyik legkorabbi és leglelkesebb tanítványának számított. Később elváltak útjaik, a stekeliánusok gyakorlatiasabb irányt képviseltek. Stekel 1912-ben megalakította a Nemzetközi Független Orvosanalitikusok Egyesületét (Organisation der arztlichen unabhangigen Analytiker), magyarországi csoportjuk 1927-ben jött létre Feldmann Sandor vezetésével. Lasd HARs 2007; FRIEDRICH 2018: 17-22. 39 [télet el6tt a Murai-bünper. Szabadsäg 1945. märcius 30. 1(61). 3. 10. Orvosi hírek. Magyar Nemzet 1945. augusztus 5. 1(79). 6. a Új betegosztályok szervezése a székesfőváros közkórházaiban. Fővárosi Közlöny 1947. június 21. 58(24). 641. "2 Városházi hírek. Magyar Nemzet 1948. április 23. 4(94). 4. # — A polgármester kinevezte. .. Fővárosi Közlöny 1949. március 5. 60(9). 53.
