OCR
1. Előzmények s 15 sen a pszichoanalitikusok is képviseltették magukat." Hermann Imre 1945 májusában a Társadalomtudományi Társaságban - Kassák Lajossal együtt - , A néplélek betegségeiről" beszélt, " majd 1945. aug. 4-én a rádióban hallgathatták az érdeklődők." A Gyermeklélektani Intézetben rendezett konferencia nyomán még 1945-ben megjelent egy kötet, és Hermann Imrének Az antiszemitizmus lélektana c. könyve is napvilágot látott (GLEINMANN et al. 1945; HERMANN 1945a). Az id6 előrehaladtával nem csupán a háborúról és a tömegjelenségekről esett szó, hanem a pszichoanalízis általánosabb kérdéseivel is megismerkedhettek az érdeklődők: például Hermann a Szociáldemokrata Párt Szabadegyetemén a , Lélekelemzésről" beszélt," Lévy Kata pedig »Mit adhat a pszichoanalízis a pedagógusnak?" címmel nyolchetes előadássorozatot tartott péntekenként a Magyar Orvosok Szabad Szakszervezetének helyiségében." A lélektannak és különösképpen a pszichoanalízisnek kiemelt szerep jutott ezekben az években: a személyes tragédiák feldolgozásán túl a rémtettek és az azokat kísérő cinkosságok és elhallgatások megértésének igénye, sőt ezen kívül tulajdonképpen egy egyetemes lelki felemelkedés vágya is jelen volt a társadalomban. Ezt nem csupán személyes analízissel, terapeuták által végzett ismeretterjesztéssel kívánták elérni, ahogy Kosztolányiné látta akkor: , nagy feladat a nevelők nevelése, majd a pszichoanalitikus történettudomány útján a tömegek felvilágosítása, az ältalanos legkör &s a gondolkozäsmöd megjavítása" (KOSZTOLÁNYINÉ 1945). A pszichoanalízis azt az eszközt jelentette, amelynek révén feltárhatók a háborús bűnösök patológiás személyiségének magyarázatai (SZIRMAI 1946),"! az embertelen cselekedetek mozgatórugói, és a remények szerint a tömegek a megfelelő lélektani nevelés, gondozás révén eljuthatnak az egészséges lelki működésig, amelytől távol állnak az előbbi jelenségek. Az analitikus szemlélet mind a közelmúlt történelmének, mind a történelmi alakok személyiségfejlődésének legitim magyarázó elvévé vált (így jelenhetett meg ekkoriban Hermann Imre Bolyai-könyve [HERMANN 1945b], valamint Révai József Ady-kötete is, amelynek , módszere a materialista történetszemlélet és a pszichoanalitikus lélekelemzés okos elegyítése.")? 6 Hírek. Kossuth Népe 1945. május 16. 1(14). 6., az ankét nyomán megjelent kötet: GLEIMANN et al. (1945). 7 Erdei Ferenc nyitja meg a Társadalomtudományi Társaság előadássorozatát. Magyar Nemzet 1945. május 6. 1(5). sz. 2. A rádió szombati műsora. Népszava 1945. augusztus 4. 73(158). 4. 5 Munkas-élet. Népszava 1945. december 16. 73(249/268). 6. 2° Hirek. Magyar Nemzet 1947. januar 10. 3(7). 4. a A korabeli kritika szerint, bár önmagában is nagyon érdekesek az újságírónak a népellenes bűnökkel vádolt fasisztákkal készült interjúi, valódi értékét az őt elkísérő pszichoanalitikus szakmai meglátásai adják. Lásd: BÁLINT 1946. 2 Sós Endre: Révai József: Ady. Magyar Nemzet 1945. július 11. 1(57). 4.