Oldal 16 [16]
OCR
14 s Élettörténet és pszichoterápia 1.2. Pszichoterápia a második világháború után Az Egyesület háborúhoz köthető veszteségei jelentősek voltak: az 1939-ben nyilvántartott 28 teljes jogú magyar egyesületi tag mintegy egynegyede -— az anschlusstól és a magyarországi zsidótörvényektől indíttatva - emigrálni kényszerült, szinte ugyanannyian pedig elhunytak (koncentrációs táborban, vagy a nyilas vérengzések következtében).? A könyvtár viszont épségben maradt, és a túlélők sem tétlenkedtek: , Budapest még alig ocsúdott fel a viharból, mikor az emberi ösztönök és cselekedetek legpontosabb ismerői: a pszichoanalitikusok már megkezdték munkájukat" (ANTAL 1945: 6). Ez nem csupán annyit jelentett, hogy a lehető leghamarabb folytatták rendelésüket (például a stekeli analitikus Rapaport Sámuel már 1945. április 15-től fogadott betegeket).? Nem is elégedtek meg az egyesületen belüli munkával, vagyis a tagságnak szóló előadásokkal, beszámolókkal, melyeket változatos témákban tartottak: az esetmegbeszéléseken, pszichoterápiás elméleti és technikai kérdéseken, külföldi terápiás újdonságokon túl gyakori volt a közelmúlt eseményeinek, nehéz élményeinek megértését, feldolgozásának segítését célzó tematika megjelenése (MÉSZÁROS 2019: 316-317). (Hasonló kérdések akkoriban az Egyesült Államok analitikusait is foglalkoztatták, azzal a különbséggel, hogy ott nem honfittársaik, hanem Németország , néplelkét" elemezve kerestek magyarázatokat, és terveztek kezelést.) " Ujra bekapcsolódhattak a nemzetközi pszichoanalitikus közösség munkájába, publikáltak, konferencián vettek részt (HERMANN 1947). Az analitikusok nem maradtak a szakma berkein belül: a háború rémségeit gyógyítandó, amint lehetett, küldetésszerűen a nagyközönség elé járultak ismeretterjesztő előadásaikkal. 1945. április 11-én Hermann Alice a Magyar Nők Demokratikus Szövetségében nőnap alkalmából tartott előadást, a , Milyen lelki sérüléseket okozott az elmúlt év" címmel." Május 19-én és 26án , Lelki tömegfertőzések" címmel ankétot rendezett az Állami Gyermeklélektani Intézet, a más szakmából érkezett hozzászólók mellett természete2 NEMES 1985; MÉSZÁROS 2019: 314. Nemes 8 pszichoanalitikus áldozatról beszél (Pethőné Kardos Erzsébet, Pfeifer Zsigmond, Dukes Géza, Eisler M. János, id. Gimes Miklós, Kerényi János, Révész László, Sugár Miklós), míg 1945 júliusában Hermann Imre csak kettőről emlékezik meg, ugyanis ő csak a teljes jogú tagokat vette számba, és feltehetően még nem volt végleges ismerete a többiek sorsáról. Ld. Antal Gábor: Az éhezés a legdöntőbb emberi élmény: állapítják meg a pszihoanalitikusok [sic!]. Magyar Nemzet 1945. július 26. 1(71), 6. 3 Hirdetések. Népszava 1945. április 15. 73(67). 6. 4 Hevesi Endre: Gyégyithaté-e Németország? Harminc amerikai orvos rendelője. Magyar Nemzet 1945. június 19. 1(39). 3. 5 Hirek. Szabad Sz6 1945.aprilis 8. 47(11). 6.
