Page 13 [13]
OCR
1. Előzmények s 11 tudna csinalni egy kis lanczhidat; - ez a dolog pedig van olyan komplikált, mint egy kis lánczhíd. A pszichoanalízis különben sem való társasjátéknak" (DÉcsi 1908b: 327). A magyar nyelvű szakirodalomra sem kellett sokáig várni, 1910-ben megjelent Ferenczi Sándor Lélekelemzés című tanulmanykotete.* Az 1908as személyes találkozás pedig meghozta Ferenczi számára Freud barátságát, amelyből a mesternek is nagy nyeresége származott: szakmai kérdéseket bőséggel tárgyaló levelezésükből kiderül, hogy a fiatalabb barát számos kérdésben inspirálóan hatott Freudra. De Ferenczi ennél is jóval többet jelentett a pszichoanalízis számára: ő maga is mesterré, az új tudomány meghatározó személyiségévé, a tudományos élet alakítójává vált. Már 1909-ben szakértő szerepben tűnt fel: Freud és Jung társaságában az Egyesült Államokba utazott, ahol Freud előadásokat tartott a Clark Universityn; előadásait szereplései előtt új barátjával beszélte At (EVANS — KOELSCH 1985; PETEERS 2021).’ Ferenczi a pszichoanalízis intézményesülésében is komoly szerepet játszott: 1910-ben az ő javaslata alapján alakult meg a Nemzetközi Pszichoanalitikus Egyesület (IPA), melyet az egyes országok fiókegyesületeinek létrehozása követett (HARMATTA 2018). 1913. március 19-én létrejött a Magyarországi Psychoanalytikai (Pszichoanalitikai) Egyesület is. A tagság ekkor még mindössze öt főt számlált, Ferenczi elnöklete alatt három orvos - Radó Sándor, Hollós István, Lévy Lajos — és a Nyugat főszerkesztője, Ignotus volt az egyesület tagja (ERős 2016). Az első világháború természetesen a pszichoanalitikus mozgalom szempontjából is igen kedvezőtlenül hatott. Másfelől pedig rendkívül termékenyítően, hiszen a harctéren testileg-lelkileg traumatizált katonák gyógyítása sajátos kihívást jelentett aszakemberek számára (FERENCZI 1919; FREUD 1919; MYERS 1940; 2003; JONES — FEAR — WESSELY 2007; ERŐS 2014; PAPP 2018). Ferenczi és kollégai irasai a granatsokkrdl, a poszttraumás tünetekről és kezelésükről az analitikus szakirodalom értékes hozzajarulásai a probléma kezeléséhez. 1918 szeptemberében Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia üléstermében rendezték meg az IPA közgyűlését a háborús neurózisok témájában." Az eseményről a résztvevők - köztük 42 külföldi analitikus - a legnagyobb elismeréssel szóltak. Ferenczi Sándort ez alkalommal a nemzetközi egyesület elnökévé választották (RÓHEIM 1918). A vízió Budapestről mint pszichoanalitikus központról talán ekkor volt a legreálisabb közelségben, többek között tószegi Freund Antal nagyiparosnak, nagylelkű mecénásnak köszönhetően, aki pszichoanalitikus kiadót, kiképző intézetet és klinikát kívánt Budapesten létrehozni, és aki Ferenczi mellett a " FERENCZI 1910. À kôtet sikerét jelzi, hogy 1918-ig összesen négy kiadást ért meg. ° Az előadások később magyarul is megjelentek, Ferenczi fordításában: FREUD 1912. 0 "Napi hírek. Pesti Hírlap 1918. szept. 29. 40(229). 8.
