Oldal 12 [12]
OCR
1. ELŐZMÉNYEK 1.1. A pszichoterápia Magyarországon a kezdetektől a második világháborúig: a pszichoanalízis térhódítása A 20. század első évtizedeiben Budapestnek komoly szerepe volt a pszichoanalízis - és ezzel együtt a pszichoterápia - formálódásában, elterjedésében. Bár az új tudomány Sigmund Freud nevéhez és Bécshez köthető, a magyarok érdeklődését és szakmai eredményeit megtapasztalva 1918-ban maga Freud is úgy vélte, hogy csakhamar Budapest lesz a pszichoanalitikus mozgalom központja." Az elképzelés közel állt a megvalósuláshoz, mégsem vált valóra, ugyanakkor a magyar főváros a második világháború végéig megőrizte jelentős szerepét a pszichoanalitikus elméletben és gyakorlatban." A pszichoanalízis és Magyarország találkozása első dátumának hagyományosan Ferenczi Sándor budapesti ideggyógyász és Sigmund Freud 1908-as megismerkedését tartják. A bécsi találkozó csakugyan meghatározó volt a tudománytörténet egészére nézve, de tulajdonképpen Stein Fülöp dr. már 1906 végén - zürichi tanulmányútját követően - hírt adott kollégáinak az új tanokról." A magyar nagyközönség is igen korán érdeklődést mutatott ezek iránt. Ezt nem csupán a korabeli orvosi lapok cikkeinek alapján állíthatjuk, hanem például Kiss József politikai és irodalmi szemléjében, A Hétben 1908-ben megjelent cikkek nyomán is. , Dr. Florestan" — azaz Décsi Imre, a Schwartzer-féle elmegyógyintézet orvosa - A tudomány jegyében cimü rovatában két részt szentelt a pszichoanalízisnek, igyekezett közérthetően, időnként analógiák segítségével elmagyarázni annak lényegét, és kiemelte Freud munkásságának jelentőségét (Décsi 1908a). Lehetséges, hogy a kétrészes cikk túlságosan jól sikerült, hiszen Dr. Florestannak még ugyanabban az évben vissza kellett térnie a kérdésre: az olvasók egyrészt irodalmat kértek tőle a témában - három művet javasolt -, másrészt közölte, hogy mindebből dilettánsok igen keveset értenek, és nem lehetséges leegyszerűsített változatban az egész területet megismerni. , )Füzetkex, amely az egész dolgot megmagyarázná, nincsen semmilyen nyelven, nem is lehetséges, amint például a hídépítésről se képzelhető el olyan füzetke, amelynek az elolvasása után az ember 5 Sigmund Freud levele Karl Abrahamhoz, idézi ERős 2012: 146. Lásd még: MÉSZÁROS 2006. § _ Läsd: SZOKOLSZKY 2016. 7 " LENGYEL 2010, 121-122. Az addig leginkább az alkoholbetegekkel, illetve prevencióval foglalkozó Stein Fülöp zürichi tanulmányútja után, melyről 1906 decemberében tért vissza, előadásokat kezdett tartani a lelki betegségekről a nagyközönségnek is, pl. 1907. január 16-án a Magántisztviselők Egyesületében. Lásd: Egyleti hírek. Népszava 1907. január 16. 35(14). 10.
