OCR
206 = ISKOLASKORU GYERMEKEK EGESZSEGMAGATARTASA Az alábbiakban részletesebben áttekintjük a főbb változásokat több szempont együttes figyelembevételével: . az adott egészségmagatartás milyen időbeli változásokat mutat, és ez mennyiben felel meg a nemzetközi trendeknek, . a változástól függetlenül nemzetközi viszonylatban hogyan állnak diákjaink, . abszolút értékben mit jelent bizonyos magatartások kiterjedtsége. Felhívjuk a figyelmet olyan változásokra is, amelyek sürgető beavatkozást igényelnek, és amelyek rávilágítanak arra, hogy az egészségi állapotot nagyban befolyásoló társas-társadalmi és kontextuális tényezők milyen jelentős szerepet játszanak. Fontos szem előtt tartanunk, hogy az adatokat közvetlenül a COVID-19-járvány után vettük fel, amely egyes területeken felnagyíthatta a már létező problémákat. Legfontosabb közösségek: a család, a barátok és az iskola - Kiemeljiik azt a pozitiv elmozdulást, mely szerint - bár az iskolások életét főként az édesanyák felügyelik - fokozatosan javul az édesapákkal, nevelőapákkal történő kommunikáció is. Mindemellett a gyermekek körülbelül negyede olyan családi környezetben nevelkedik, ahol a családi támogatás mértéke nem kielégítő, és a tanulók saját meglátása alapján nem kapják meg a maximális érzelmi támogatást és segítséget. Ezzel szemben, de ettől nem függetlenül, a családok gazdasági teljesítőképessége és a szülők iskolázottsága folyamatosan növekszik, ami hosszú távon pozitív hatással lehet a fiatalok egészségére és jólétére. Az adatok kedvező változására építve érdemes lehet erősíteni a családi alapú prevenciós intézkedéseket és kezdeményezéseket, melyek egyfelől támogathatják a szülőket abban, hogy erősíthessék gyermeknevelési készségeiket, valamint a szülők közötti kommunikációt, másfelől pedig megcélozhatják a teljes család egészségét és jóllétét, azáltal hogy segítik a családtagok közötti kapcsolatok erősítését, a pozitív családi dinamikát és a gyermekek fejlődését. Ugyanakkor továbbra is figyelemmel kell lennünk a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokra, ahol valószínűsíthetően a családi mutatók rosszabbak, és akik körében speciális, a kockázatok felmérését és kezelését előtérbe helyező, célzott családi-alapú beavatkozásokra van szükség. Ezen a területen a szociális ellátórendszer képzett szakemberei kulcsfontosságú szerepet játszanak.