Page 199 [199]
OCR
8. TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉG " 197 aránya, akik az egészségüket csak megfelelőnek vagy egyenesen rossznak tartják. Szintén régóta használt indikátora a lelki egészségnek az élettel való elégedettség. Erre a mutatóra sajátos, hullámzó idői mintázat jellemző, azonban 2018 és 2022 között ismét szignifikánsan csökkent az élettel való elégedettség átlagpontszáma a lányok révén a teljes minta esetében. Hasonlóképpen jelentős mértékű változás mutatkozik a testi-lelki tünetekről beszámolók arányában: a gyakori pszichoszomatikus tünetek előfordulási gyakorisága 15%-kal emelkedett. Legnagyobb mértékben a gyakori idegességről beszámoló tanulók aránya nőtt: 2018-ban még csak a diákok harmada számolt be gyakori idegességről, mára több mint a fele érzi magát gyakran idegesnek. Több mint 1096 kal emelkedett a tanulók körében a gyakori kedvetlenség, ingerlékenység és alvásproblémák aránya. A kifejezetten testi tünetek nem mutatnak ilyen mértékű változásokat, közülük leginkább a gyakori hátfájás előfordulása növekedett meg, 990-kal. A korábbi felmérésekben tapasztaltaknak megfelelően továbbra is jellemző, hogy a fiúk kedvezőbb testi-lelki egészségről számolnak be, mint a lányok. A nem mellett az évfolyam is befolyásolja a mentálisegészség-mutatók alakulását, jellemzőbben az idősebb diákok (9-11. évfolyam) számolnak be több tünetről, alacsonyabb élettel való elégedettségről. Összességében a középiskolás lányok számolnak be a legrosszabb mentális egészségről. A hazai adatok nemzetközi viszonylatban igen kedvezőtlenek. A HBSC-országok átlagánál alacsonyabb az egészségüket kitűnőnek minősítő tanulók aránya (különösen a II. osztályosok körében), és magasabb a pszichoszomatikus tüneteket (különösen hasfájás, hátfájás, kedvetlenség, idegesség) gyakran tapasztalók aránya. Mindemellett az élettel való elégedettség a nemzetközi átlag körül alakul (Inchley et al., 2020). A jelen adatfelvétel egyik fő törekvése volt, hogy a korábbi mutatókon túl még pontosabb képet kapjunk a fiatalok lelki egészségéről. Az újonnan használt indikátorokról természetszerűleg nem állnak rendelkezésre több adatfelvételi évből származó információk, de tovább árnyalják eddigi tudásunkat, ezért néhány érdekes összefüggést ezek alapján is bemutatunk. A tanulók 61%-a j6 kôzérzetnek örvend, egynegyedük lehangoltnak érzi magát, ugyanakkor közel hatoduk rossz közérzetről számol be. A nemek és életkori mintázatok nem meglepők: a lányok és az idősebb fiatalok jólléte alacsonyabb, lányok esetében magasabbak a depresszív hangulatot jelző skála átlagpontszámai. A tanulók több mint fele sohasem vagy csak ritkán magányos. A lányok és az idősebb tanulók között többen vannak, akik sokszor magányosnak érzik magukat. Az énhatékonyságra vonatkozó kérdéseket elemezve azt találtuk, hogy a diákok kétharmada úgy érzi, sikerül megoldást találnia a felmerülő problémákra, és 6096-uknak általában sikerül megvalósítaniuk, amit elterveznek.
