Oldal 46 [46]
OCR
44 = ISKOLASKORU GYERMEKEK EGESZSEGMAGATARTASA élők aránya. Ezzel párhuzamosan emelkedett a megyeszékhelyeken és az egyéb városokban élő tanulók aránya. Ez alapján a megkérdezett tanulók kétharmada városi környezetben él. Ez az adat közelít az országos adathoz, mely szerint a városi népesség aránya 7096 körüli (Központi Statisztikai Hivatal, 2023). Az első generációs bevándorlók továbbra is elhanyagolható arányban élnek Magyarországon, míg a második generációs bevándorlók aránya kissé nőtt, mintegy 5%-ra. A második generációs bevándorlók többnyire a szomszédos országokból érkeznek; a bevándorló szülők jó része Romániából jött, de egyre több nem európai ország is megjelenik a szülők születési helyei közt. Ez alapján a magyar serdülőket nemzetközi összehasonlításban nézve csak kis mértékben érinti a bevándorlás. A 2017/2018-as nemzetközi HBSC-adatok szerint (Inchley et al., 2020) az ôsszes orszägban/régiéban a serdülôk 5%-a első generációs, és 14906-a második generációs bevándorló, igaz, a nemzetek között nagymértékű különbségek tapasztalhatók. A tanulók közel kétharmada mindkét szülőjével együtt él. Ez elmarad a HBSC 2017/2018-as nemzetközi eredményeitől (Inchley et al., 2020), mely alapján a tanulók háromnegyede él teljes családban. A családok mintegy negyedében hiányzik az édesapa, és közel 590-ában hiányzik az édesanya. A családok körülbelül ötöde egyszülős család, és legalább minden tizedik újrastrukturált család. Ezek az adatok viszonylagos állandóságot mutatnak, hasonlóak a korábbi évek adataihoz (Németh & Orkényi, 2019). Az életkor növekedésével az 5. évfolyamhoz képest a 11. évfolyamra több mint 1096-kal csökken a teljes családban élő tanulók aránya. Az együtt élő testvérek száma változott a korábbi adatfelvételhez képest; a családok ötödében nincs együtt élő testvére a tanulóknak, ez mintegy 7%-kal több, mint négy évvel ezelőtt. Továbbra is a kétgyerekes családmodell a leggyakoribb - 4096 körüli -, de arányuk, hasonlóan a négy- vagy többgyermekes családokéhoz, valamivel alacsonyabb, mint korábban. Az egészséget nagymértékben befolyásoló társadalmi-gazdasági helyzet megállapítása érdekében több tényezőt vizsgáltunk a tanulók családjaiban, ilyen a szülők legmagasabb iskolai végzettsége, gazdasági aktivitása és a családi anyagi jómódúsága. Hasonlóan a korábbi évekhez, általános javulás látható mindkét szülő esetében a legmagasabb iskolai végzettség szintjében, mely főként a felsőfokú végzettséggel rendelkezők egyre növekvő arányának tudható be. Az anyák között azonban többen vannak azok, akik legalább érettségivel rendelkeznek, bár körükben némileg többen vannak a legalacsonyabb végzettségűek is. Változás figyelhető meg a szülők gazdasági aktivitásában is. Mind az anyák, mind az apak 2-3%-kal tobben rendelkeztek az adatfelvétel időpontjában állással a négy évvel korábbi helyzethez képest. Ez a javuló tendencia több adatfel
