Seite 36 [36]
OCR
34 = ISKOLASKORU GYERMEKEK EGESZSEGMAGATARTASA . A felmérés időpontjában a fiatalokkal együtt élő édes- vagy nevelőapák 93%-a, mig az édes-vagy neveldanyak 87%-a dolgozott allasban. » A családok általános anyagi helyzete folyamatos javuló tendenciát mutat a 2010-es évek óta, azonban valamivel kevesebb mint harmaduk még mindig a legkevésbé jómódú csoportba tartozik. Minden negyedik-ötödik családra jellemző a jómódúság magas foka. BEVEZETÉS A HBSC-kutatás fő célja, hogy minél részletesebb képet kapjunk a serdülőkorúak egészségi állapota, egészségmegőrző és -kockázati viselkedésformáik és az ezekre hatást gyakorló egyéni, valamint társas tényezők (család, iskola, kortársak), valamint társas egyenlőtlenségek közötti összefüggésekről. A kutatás több, a serdülőkor szempontjából fontos demográfiai mutatót vizsgál. Az egyik legfontosabb mutató a nem, mivel a serdülők egészségi állapota, egészségmagatartása és jólléte terén egyértelműek a nemi különbségek (Inchley et al., 2020). Ezek a gyermek- és serdülőkorban kialakuló vagy egyre szélesedő nemi egyenlőtlenségek gyakran felnőttkorban is folyamatos egészségi problémákat okoznak (Viner et al., 2012). Az egészséggel és egészségmagatartással kapcsolatos változások serdülőkorban gyakran rendkívül gyorsan mennek végbe, ezért az életkor szerepének vizsgálata szintén kiemelt fontosságú (Inchley et al., 2020). További tényezők, mint az iskolatípus, a lakóhely, a családszerkezet jellemzői, a testvérek jelenléte, valamint a migráció vizsgálata segítséget nyújt a fiatalok környezeti és családi körülményeinek, társadalmi helyzetének és ezek egészségi állapotra gyakorolt hatásainak a jobb megértéséhez. A kedvezőtlen szocioökonómiai helyzet és az általános egészségi állapot közötti összefüggést az elmúlt évtizedekben számos kutatás bizonyította (pl. Due et al., 2009; Holstein et al., 2009; Pillas et al., 2014; Elgar et al., 2015; Frasquilho et al., 2016; Bendtsen et al., 2018; Chzhen et al., 2018; Ramdhal et al., 2018; Sigmund et al., 2018; Reiss et al., 2019; Dierckens et al., 2020; Zaborskis et al., 2021). Ezért a társadalmi egyenlőtlenségek feltárására a HBSC-kutatás különösen nagy hangsúlyt helyez. Ennek kiindulópontja a családok szocioökonómiai helyzetének a megállapítása, amelyhez a szülők legmagasabb iskolai végzettségét, munkaerőpiaci aktvitását, valamint a családi anyagi jómódúság mutatót használjuk.
