Oldal 22 [22]
OCR
20 = ISKOLASKORU GYERMEKEK EGESZSEGMAGATARTASA közi tevékenységek, együttműködések nagyobb figyelmet fordítsanak a gyermekek egészségének és jóllétének szempontjaira, hiszen enélkül aligha lehetnek sikeresek a törekvések. ISKOLÁSKORÚ GYERMEKEK EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA - HEALTH BEHAVIOUR IS SCHOOL-AGED CHILDREN (HBSC) STUDY A fent említett kezdeményezés megvalósításához nagymértékben hozzájárulhat a nemzetközi HBSC-kutatás, melynek fókusza a serdülők egészségére és jóllétére irányul. A kutatás célkitűzéseinek megfogalmazásában az egészség és a jóllét legtágabb értelmükben szerepelnek, azaz magukban foglalják a fizikai, mentális, szellemi és társas jóllétet, amelyek az egészséget a mindennapi élet erőforrásává teszik. A HBSC-kutatás koncepciójában további lényeges elem, hogy egyaránt fontosnak tartja az egészség és a jóllét pozitív aspektusainak, valamint a jövőbeni egészségi problémák kockázati tényezőinek vizsgálatát. Sok viselkedés, amely a fiatalok életmódjának része, rövid vagy hosszú távon, közvetlenül vagy közvetve, hatással lehet egészségükre, ezért a HBSCkutatás a magatartási mutatók széles skáláját vizsgálja. Bizonyos viselkedésformák, mint például a kockázati magatartás, jellemzően serdülőkorban kezdődnek, mely esetében különbséget kell tennünk a normatív kísérletezés és a problémás minták között. Hasonlóképpen, a mentális zavarok fele 14 éves kor előtt kezdődik, és becslések szerint világszerte minden ötödik serdülőt érintenek mentális egészségügyi problémák (Kieling et al., 2011). Más viselkedési minták, például az étkezési szokások már korábban kialakulnak, ezek azonban ebben az életkorban még nagyon képlékenyek, és a serdülőkori években egészségi szempontból akár kedvező, de akár kedvezőtlen irányokba (pl. a kamaszkori fokozódó autonómia következtében) is változhatnak. A HBSC-kutatás az 1980-as évek eleji megalakulása óta inkább társadalmi, mint orvosbiológiai szemléletű, azaz a gyermekek és serdülők egészségét és egészségmagatartását meghatározó társadalmi és környezeti tényezők vizsgálatára is nagy hangsúlyt fektet (Currie et al., 2009). Egyik legfontosabb célja, hogy összefüggéseiben, valamint térben (nemzetköziség) és időben (folyamatosság - trendek követése) vizsgálja a fiatalok egészségét és egészségmagatartását. Rendkívül fontosnak tartja az ezeket befolyásoló egyéni, fizikai, társas és társadalmi környezeti tényezők megértését, mivel másik alapvető célkitűzése, hogy a döntéshozók és szakemberek számára támpontot adjon, javaslatokat dolgozzon ki az egészségfejlesztési stratégiák és tevékenységek kialakításához, fejlesztéséhez és megvalósításához.
