Oldal 297 [297]
OCR
350 . Vergilius: Georgica, II, 488-489. Lakatos István fordítása. 352 353 . A levél keltezése Cassandra híres beszédének megjelenése utanra teheté (1487-1488). Levelezés Iacopo Antiquarival Domizio Calderiniröl van szó, lásd fentebb, III, 10, Lucio Fosforo Alessandro Cortesinek. Politiora. Szójáték Poliziano nevével. Ouam primi pili hominem. A centurio primi pili a római seregben a rangidős centurio volt. Calderini harminckét éves korában halt meg pestisben. Polizianóra céloz. Magyarán Calderini esetében nemcsak őt magát nem kellene Polizianónak támadnia, hanem mivel Calderini már halott, nem érdemes az általa elkövetett esetleges hibákat sem kipellengéreznie, hiszen a kritikára nem tud megfelelni. Antiguari itt az ókori Szerencse (a görög Iyché, latin Fortuna) istenének alakjára utal, aki a vissza nem térő alkalom pillanatát is megtestesíti (görögül kairos, latinul occasio). Äbräzoläsain egy forgó gömbön áll, hátul kopasz, ezért csak akkor lehet megragadni a szemébe hulló hajtincsénél fogva, amikor éppen szembe fordult velünk. Vö. Paolo Farinati fresköjät 1590-böla veronai Nichesola-Conforti Villäban: Mercurio afferra la Fortuna per il lungo ciuffo |Mercurius megragadja Fortunät hosszü copfjänäl fogva]. Utaläs a Miscellanedban szereplö tanulmänyok szämära: a centurio (szäzados) szäz főt irányított, és az 1489-ben Firenzében Antonio di Bartolommeo Miscomini nyomdäjäban kiadott Miscellanea is szäz tanulmänyt foglalt magäban. Poliziano további tanulmányait egy üjabb Miscellanedban kívánta megjelentetni, ezek közül hatvankilenc maradt fenn, kéziratban; Antiguari játékos célzása ezek ezres vagy magasabb nagyságrendjét kívánja. Capita. Egyszerre jelent "főt" és fejezetet. A kéziratban a dátum előtt ez áll: Milánó. A censoria virgula. A cenzorok megjelölték azon polgárok nevét, akiket valamiben vétkesnek találtak, aminek az egyik következménye a szavazati jog elvesztése lehetett. Quintilianus: Institutio oratoria, I, 4, 3. Gallinae filius albae. Szó szerint "fehér tyúk csibéje" — szólásmondás; vö. Iuvenalis: Satirae, XIII, 141. Horatius: Epistulae, II, 1, 55-től szinte a költemény végéig, számos más költőt is górcső alá vesz. Gellius: Noctes Atticae, XII, 2. Quintilianus: Inszifutio oratoria, X, 10, 125. Tyrosi Marinos (70-130) görög földrajztudös, terk&pesz és matematikus, aki a matematikai földrajzot megalapitotta, &s Klaudios Ptolemaios (100-170) nagy hatäsü 295
