Oldal 295 [295]
OCR
311. 314. 317. 319. 327. 329. 331. Theokritos: Idyllia, VII, 37. A következő művekben: Isokratés: Busiris; Libanius: Encomium, 4 (Foerster 8, 243); Lukianos: Muscae laudatio; Favorinus: De quartana febre. Az utöbbi, elveszett mü idézetét Poliziano itt olvasta: Gellius: Noctes Atticae, XVII, 12. A negyednapos läz (amely valójában háromnaponta jelentkezett) a malária. Martialis: Epigrammata, IX, 48, 3. Cicero: De senectute, 85. Plutarchos: Démétrios (Parhuzamos életrajzok), II, 3. Gellius: Noctes Atticae, XIIL, 17-ben a kiterjedt jelentéstartomänyü humanitast a görög kifejezések közül csak a paideidval, a tanultsäggal hozza összefüggésbe, ami a doctrindhoz äll közelebb, azonban valöban, a philanthropia jelenteskörtt is felöleli: emberszeretet, emberség), szívélyesség?. Latin szólás a tartósság érzékeltetésére. A rómaiak az éveket a Jupiter-templom falába ütött szegekkel jelezték, amelyet a pontifex maximus szeptember idusán vert a falba. Latinul szó szerint: , két (minden) lábbal beleállok". Ouintilianus: Inszitutio oratoria, XII, 9, 18, ahol a mondást a paraszti munkákkal hozza összefüggésbe. Homécros: Ilias, XTV, 214-221; Libanius, vö. Poliziano: Miscellanea, 11. Taranto ( Tarentum) szicíliai, Cosenza (Consentia) calabriai város. Cicero: De finibus, I, 7 számol be arról, hogy a római szatíraíró Lucilius azon viccelődött, hogyő nema műveltrómaiaknakírt, hanem a tarentumiaknak, a consentiaiaknak és a szicíliaiaknak (valószínűleg azért, mert az ő anyanyelvük a görög volt, és csak törték a latint). Ugyanott Cicero kijelenti, hogy ő ellenkezőleg, kész arra, hogy akár Persius is olvassa írásait, ismét Lucilius verssoraira hivatkozva, amelyeket a De orazore, II, 25-ben idéz: , Nem érdekel, Persius olvas-e, én Laelius Decimust akarom." (Azaz egy kevésbé művelt kritikust kíván magának.) Persius műveltségéről Cicero a Brutus, 99-ben ír. Plinius: Naturalis historia, Prefatio, 23. Magyarán, az Alessandróval való barátságának kamatából (azaz a levélből) egy újabb barátságot nyert. Hernici, latiumi népcsoport, akik a modern Segni, Fosforo püspöki székhelyének területén éltek. Vergilius említi sziklás lakóhelyüket: Aeneis, VII, 683—684; Servius pedig kommentárjában nevüket egy szabin, szikla" jelentésű szóra vezeti vissza. Seneca: Epistulae, 77, 17. A curia és a forum a közügyek két fő színtere. Cicero: Epistulae ad familiares, I, 12, 2; Pro Plancio, 66. Iuvenalis: Sazirae, II, 167. Ámbár Iuvenalisnál a kijelentés ironikus értelmű. Ez a kiszólás elárulja, hogy a Cicerót és az antikvitást idéző kijelentés részben Pomponio Leto iskolájára és annak meghurcolására utal. Samarobriva Amiens ékori neve és az egyik belga torzs févarosa volt; Batavia a mai Hollandia területén feküdt. Az utalás ókori keretben is a műveletlenségre céloz. Pythagorasnak tulajdonított ókori közmondás, lásd Erasmus: Adagia, 1, 1, 1. Lásd Suetonius: Viza Terentii, 3. Persius: Satirae, 4, 52. Publilius Syrus: Sententiae, Hildesheim, Olm, 1964, A56: „Amici mores noveris non oderis.” 293
