Seite 278 [278]
OCR
Francesco Gaddi firenzei követ volt, javarészt Lorenzo de" Medici szolgálatában. Pedanios Dioskuridés (40 k. — 90), kilikiai származású, Tarsosban működő görög orvos, gyógyszerész, botanikus. Fő műve a gyógynövényeket, különös állatokat, a belőlük készült gyógyszereket és felhasználásukat leíró ötkötetes enciklopédiája, a Ilepi öAng latpırfjs, amely latinul Mazeria medica címmel az egész középkor során, sőt később is, egészen a 19. századig szerte Európában használatban volt. Arab fordítását (szírből) a 9. században készítették el, kommentárt Ibn al-Baytar 13. századi andalúz orvos, gyógyszerész, botanikus írt hozzá, aki saját hasonló munkájában is rengeteget hivatkozik rá, Ibn Sina (Avicenna) mellett. Ermolao Barbaro a jelen levéllel kapta kézhez, és még abban az évben, 1488-ban látta el Dioskuridés művét kommentárokkal, amelyek csak halála után, 1516-ban jelentek meg Velencében In Dioscoridem corollarii címmel. A kéziratban még ez all: Non. Ian. Flor. 1488. — Firenze, 1488. januär 5. Ez az egész passzus világosan bizonyítja, hogy Poliziano olvasta és magáévá tette Ficino De vizájának harmadik könyvét, a De viza coelitus comparandát IHogyan szerezzünk életet az égtőll. AzL kézirat egészen másként kezdődik: , Ut ferramenta oleo, sic amicitiae officiis extersae non contrahunt aeruginem, contrahunt neglectae, verbum popularius quam verius. Sortiuntur inclinationes et segmenta mundi terram, et alius coeli positus atque vultus divisa rebus omnibus ingenia distribuit, ut surdis etiam brutisque rerum amicitiae et inimicitiae suae constent inde. Affectus quoque caecos et quae Graeci propria et anaetiologeta vocant huc ferimus accepta. Hinc et simpathiae et antipathiae tota et sola ratio. Sentit hanc vim et homo...” — ,Mint a megolajozott fém szerszámok, úgy a kötelességtudattól vezérelt cselekedetekkel megolajozott barátságokon sem fog a rozsda, hacsak nem hanyagolják el őket. Ez a mondás inkább közkeletű, mint igaz. Vonzalmak és a világ szeletei tagolják a földet, és minden dolog számára az ég egyes helyzetei és szakaszai sajátságos veleszületett minőségeket jeleznek. Úgyhogy még az élettelen és értelmetlen dolgok közötti rokonszenvek és összeférhetetlenségek is ebből a forrásból fakadnak. Hiszem, hogy ez a forrása a vak szerelmeknek is, és amit a görögök dvautıoAöyntanak lInegmagyarázhatatlannak] mondanak. Ugyaninnen ered minden ellenséges vagy barátságos viszony oka. Az emberi lények is érzékelik ezt az erőt [...]." Macrobius: Sazurnalia, I, 19, 16: , herkulesi csomó? fonja körül Mercurius (Hermés) botját, a caduceust. Idősebb Plinius a Nazuralis historia, XXVIII, 64-ben egy pölyäzási technika leírásában említi ezt, Barbaro pedig ehhez írt jegyzetet Caszigationes Plinianae című művében: 3. k., 28, 21. Valószínűleg Barbaro és Poliziano is tudott arról, hogy a római menyasszony övét , herkulesi csomóval" kötötték meg. Barbaro finom szójátéka a Lorenzo Valla De Jinguae latinae elegantia című művének 41. fejezetében leírt három kifejezéssel: grazias agere — köszönetet mondani; gratias habere — hálásnak lenni; gratias referre— meghálálni egy szívességet. AzM kezirat hozzäteszi: „Mirandulam nostrum et decus et lumen salvere iubeo. Mediolani, Khis. Febr. MCCCCLXXXVIII.” — Add att idvozletem a kivälö &s fenyes Picönak! Milánó, 1488. február 1. Az Mésaz R kézirat hozzáteszi: , Patriarche Aguileiensi", az M továbbá: , Oratori Veneto" — , Aguileia érsekének, velencei követnek". 276
