OCR
ezt a mű érdemének tudják be, és ne természetednek, amely mindig kész arra, hogy ilyeneket írjon. Mindazonáltal kérlek, ne hagyj fel azzal, hogy így dicsérsz engem, még ha nem is érdemlem meg! Többnyire ugyanis a hamis dicséret legalább annyira jólesik az embernek, mint az igazi, merthogy kedvesebbnek tűnik az ajándékba adott adomány, mint az, amelyik kötelező. Élj boldogul! Firenze, 1489. január 16. XIII. Angelo Poliziano barátjának, Andrea Magnaninak üdvözletét küldi 1. Azt írod, az ottani nyomdászok rimánkodva kérik tőled Héródianosomat."" (Joggal nevezem őt az enyémnek, hiszen én fordítottam latinra.)"" Majd azt kéred tőlem, hogy küldjem vissza neked a saját példányodat a javításaimmal — ők akarják így, mondod. Visszaküldöm, de az igazat megvallva csak enyhén, s nem annyira szigorúan javítva, úgy, hogy többet találj az én hibáimból, mint az írnokéiból. 2. Ennek ellenére úgy vélném, hogy stílusommal, azaz a fordító stílusával, valamivel elnézőbbnek kellene lenni, mint amikor írok. Hiszen jobban számot ad a stílusról mindaz, amit írsz esetleg, ahol szabadon szärnyalhatsz, mint amit fordítasz, ahol nem térhetsz el a megírt szövegtől. Tegyük még hozzá, hogy ezzel a fordítási feladattal nem erőltettem meg túlságosan magam, merthogy néhány nap alatt diktáltam le csak úgy séta közben. Ugyhogy annyira távol áll tőlem, hogy ezért dicséretet várjak, hogy még azt is nagyon jónak találom, ha elkerülöm majd a súlyosabb kritikát. Ezért mind a többi barátomnak, mind neked nemcsak elengedem, hogy bárhogy is megvédelmezd e munkát, de meg is tiltom, s épen megőrizlek titeket más dolgokra, amiket később adok ki. 3. Es bár igen sokan vannak nálatok," akik rendkívüli módon kedveznek nekem, mégis egyedül te vagy az, a családnevedre nagyon is méltó Andrea Magnani,""? akit a legtöbbre tartanék. Ennek oka egyrészt, hogy jó családból származol, tehetős és megbecsült vagy, másrészt, hogy szellemed kifinomult, természeted igen kedves, egyedülállóan elragadó vagy (bármit teszel vagy mondasz, de még akkor is, ha meg se szólalsz vagy semmit nem csinálsz), puszta tekinteteddel, mint mondják, megnyered magadnak az embereket. Ennélfogva a világon senkitől sem félek, feltéve, hogy te a pártomat fogod. Ugyanis senki nem fog Polizianóról rosszat gondolni, aki látja, hogy Magnani kedveli őt. 264