Oldal 162 [162]
OCR
Levelezés Marcantonio Sabellicóval Marcantonio Sabellico eredeti nevén Coccio vagy Cocci (Vicovaro, 1436 — Velence, 1506), velencei humanista, nevét a Róma környéki, szabin alapítású szülőhelyéről vette." Pomponio Leto tanítványa volt annak római Akadémiájában, de tanult Domizio Calderinitől is. 1472-ben Aguileiába költözött, ahonnan Udinébe hívták tanítani. 1482-ben jelent meg az Aguileia és Friuli történetét a rómaiaktól Attila hódításán és a longobárdok uralmán át a saját koráig feldolgoz6 De vetustate Aquileiae et Foriiulii, libri 6 [Aquileia és Friuli régiségei, 6 könyvben] című műve. 1484-ben települt át Velencébe, ahol a Szent Márk templom iskolájában oktatott. Előadásait tartalmazza az Orationes IBeszédek] tizenkét könyve. Ezenkívül számos értekezést hagyott hátra, FG 40 —,—— VII. Marcantonio Sabellico Angelo Polizianonak szivelyes üdvözletet küldi 1. Nem ilyen irányból terveztem barátságunk indulását, mindazonáltal Atlas? nevű földid innen való váratlan hazaindulása elébe vágott elképzelésemnek. O több mint egy éven át tartózkodott Velencében, és amíg itt volt, otthonomban és a városban másutt gyakran felkeresett. Soha senki társaságát nem élveztem annyira, mint az övét, mert udvarias viselkedésén és egyedülálló szerénységén túl hazai dialektusával és szabatos toszkán kifejezésmódjával rövid idő alatt elérte, hogy senki ne legyen számomra őnála kedvesebb, ebben a városban szeretetre méltóbb. Az időt kivéve minden kedvezően alakult, hogy barátságát élvezhessem. Tudniillik éppen akkor látta jónak távozni innen, amikor csodálatomat a leginkább elnyerte. Azonban benne a barátság minden ókori példája látszott megelevenedni, mivel e hamarjában kitalált távozása ellenére sem volt hajlandó elindulni az én neked írt levelem nélkül, mert úgy vélte, hogy leendő barátságunk megkérdőjelezhetetlen zálogát viszi el, ha nálad, a nagyhírű férfiúnál, akinek szeretne a kegyeibe férkőzni, beajánlanám tanultságát és jellemét, mintha így akarná elérni, hogy miután mindketten ugyanazt érezzük jellemével kapcsolatban, úgy tűnjön, hogy (ahogy Crispus 46 Francesco Tateo: Marcantonio Coccio, detto Marcantonio Sabellico, DBI, Volume 26, Roma, Istituto dell’ Enciclopedia Italiana, 1982, 512-515. https://www.treccani.it/ enciclopedia/coccio-marcantonio-detto-marcantonio-sabellico_%28DizionarioBiografico%29/ (Letéltés: 2022. november 13.) 160
