Seite 151 [151]
OCR
többször újra megjelentették. Szónoki képességeit dicséri, hogy amikor a rendkívül művelt, latinul és görögül remekül fogalmazó Ippolita Maria Sforza, II. Alfonz calabriai fejedelem felesége (és Guidobaldo anyjának unokatestvére) fiatalon meghalt, Odasit kérik fel az egész nápolyi udvar által csodált, gyönyörű asszony temetési beszédének megtartására. A legpompásabb remekművének azonban azt a hosszú halotti beszédét tartották, amelyet saját tanítványa és patrónusa elhunytakor írt Guidobaldo da Montefeltrónak 1508ban. Szövegét többen is nagymértékben felhasználták: Baldassarre Castiglione a De vita et gestis Guidubaldi |Guidobaldo élete és tettei] című életrajzában, valamint Pietro Bembo a De Guido Ubaldo Feretrio deque Elisabetha Gonzaga Urbini ducibus liber [Guidobaldo da Montefeltro €s Elisabetta Gonzaga, Urbino urai] című könyvében, amelyet 1509 és 1510 között írt, és 1530-ban adott nyomdába. Ez utóbbi kiadás olyan népszerű lett, hogy Odasi 1508-ban megjelent eredetijét egészen a huszadik századig a feledés homályába kényszerítette. Ludovico csak egy évvel élte túl patrónus-tanítványát; ugyanabban a templomban temették el, ahol a mecénásai nyugodtak. 149
