Seite 96 [96]
OCR
erroribus I Plinius és mások orvosi tárgyú tévedései] című értekezését, amelyet Polizianónak ajánlott. A szöveg 39 fejezetből áll, az első tartalmazza a Polizianónak írt levelét. Műveiben és Plinius-kritikájában Leoniceno azt hangsúlyozza, hogy feltétlenül szükséges visszanyúlni az ókori görög forrásokhoz, és közvetlenül tanulmányozni a legjelentősebb szerzők, Iheophrastos, Dioskuridés és főként 9) — II. Niccolo Leoniceno baratjanak, Angelo Polizianénak 1. Az ajándékba küldött Misce/laneád, amelyet a minap Battista Guarino adott át a nevedben nekem, hatalmas örömmel töltött el. Mert jóllehet már rég felhagytam az irodalomtudomány művelésével, mégis örülök, hogy a legműveltebb és a legbarátságosabb férfiak olykor alkalmat szolgáltatnak nekem, hogy visszatérjek azokhoz a tanulmányokhoz, amelyek fiatal koromban a legnagyobb gyönyörűséggel töltöttek el. Ambár az igazat megvallva, miután végigolvastam művedet, úgy láttam, hogy nem idegen területeken vesztegetem az időmet, hanem éppenséggel nagy haszonnal a sajátomon. Nemcsak olyasmit találtam benne, ami főként az irodalomra s a költőket és szónokokat illető ismeretekre vonatkozik, hanem egyes orvosok és filozófusok nézeteit is olyan tudósan és ékesen fejtetted ki benne, és olyan jól megvilágítottad, ahogyan más könyvekben nem olvashatjuk. Ez a tény nem kisebb reménnyel tölt el, mint hogy egyszer az egész filozófia, amely barbárok között maga is elbarbárosodott, Angelo Poliziano erőfeszítései révén újra latinul kezd szólni." 2. Mint írod, zsenge korodtól fogva kiváló oktatóid voltak, akik alatt magadba szívhattad mind Platón, mind Aristoteles tanitäsait. Most viszont, ahogyan írásaidból értesültem, Pico társaságát élvezed, azét a hercegét, akit nem lehet eleget dicsérni, s az ő tudásának utánzása révén hamarosan a tudás csúcsára juthatsz, miként a szónoklattanban és a költészetben immár a legmagasabb helyen állsz. Ha nem szeretném mindkettőtöket, és nem tartoznék igen sokkal mindkettőtöknek, irigyelnélek benneteket azért a boldogságért, hogy Itália legragyogóbb városában Lorenzo és fia, Piero de" Medici, korunk kiváló erényű és tehetségű támogatói alatt jut részetekül háborítatlanul, a legnagyobb nyugalomban filozofálni. 3. Bárcsak én lennék az, akit méltónak találtok, hogy harmadik társként csatlakozzon hozzátok e jelentős vállalkozásokban!" Ha lehetőségem adódna, hogy veletek éljek, veletek is szeretnék meghalni!" Hisz mi lehetne az 94
