OCR
négy kiadást ért meg: Ferrarában, Heidelbergben és Strasbourgban is megjelentették. Guarino tanítványai voltak: Regiomontanus (Johan Müller), Giovanni Pico della Mirandola, Aldo Manuzio, Garázda Péter, barátja volt Janus Pannonius, apja tanítványa, aki 1465-ben meglátogatta, amikor II. Pál pápa köszöntésére újra Itáliában járt. Battista Cicero és Vergilius műveit kommentálta, Ercole d"Este kérésére pedig Plautus komédiáit ültette át olaszra. Összegyűjtött versei 1496-ban jelentek meg Modenában, négy könyvben, Poema divo Herculi Ferrariensium duci dicatum. Bucolicum carmen [Költemények az isteni Ercolénak, Ferrara fejedelmének ajánlva. Bukolikus versek] címmel. Három könyv vegyes költeményeket tartalmaz elégikus disztichonokban, a negyedik epigrammáit öleli fel. Aldo Manuzio egyébként neki ajánlotta 1495-ben Iheokritos-kiadását, ennek előszavában volt mesterének tulajdonítja az érdemet, hogy e görög költő és általában a pásztorköltészet megbecsülését helyreállította Itáliában. 73